Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 3. szám - A részvényjog reformja

A TÖRVÉNYELŐKÉSZÍTÉS. ben központosuljon a részvénytársaság vezetése, mint ezt előadó 1914-ben megjelent «A vezérigazgatói) című tanulmányában kifejtette. E célra a hatalmak szétválasztása a részvénytársaságban is keresztül viendő, megvalósítandó a részvénytársasági inkompatibilitás és megfelelő ellenőrzés és revízió létesítendő a visszaélések megakadályozására. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy minden üzleti tevékenység alapfeltétele a gyors elhatározás, melyet bürokratikus intézkedésekkel akadályozni nem szabad. A tárgyalás során felmerült intézményekkel (pari alatti részvények kibocsátása és részvényekké változtatható kötvények) is ebből a szempontból kell foglalkoznunk. Mindkét intézmény a részvényes szerzett jogait sérti, a nélkül, hogy ezeknek gyakorlati szükségességét az érdekelt részvénytársaságok hangsúlyozták volna. A pari alatti kibocsátás ugyanis azt jelenti, hogy az új részvényes az eredeti jegyzőnél előnyösebb helyzetbe jut és a mellett még különböző visszaélésekre adhat alkalmat, amennyiben oly névértéket tüntet ki, mely a valóságos névértéket jóval meghaladja. A mérlegrendelet különben is megadja a társulatoknak a lehetőséget, hogy vagyonuk csak egy részét könyveljék alaptőkére, másik részét pedig tőketartalékra, úgy, hogy tulajdonképpen minden társaságnak módjában áll az új névértéket olyan alacsonyan megállapítani, hogy a névérték alatti kibocsátás feleslegessé válik. A convertible bondok tulajdonosa pedig a társaság vagyoni helyzetének alakulásához képest, tisztán saját előnyét tartva szem előtt léphet fel mint hitelező vagy mint részvényes, ami által az egyéb részvényeseket megillető vagyonrészt csökkenti. A convertible bond tulajdonosa, mint ezt Kunz Ödön találóan jellemezte, páholyban ül és tőle függ, vájjon jól akar-e aludni vagy többet akar-»e enni: megelégszik-e a kisebb, de biztos kamattal, avagy vállalja-e a rizikót, hogy több jövedelemre tehessen szert. Ezzel szemben előadó rámutat arra, hogy ezen előnyös helyzetét a convertible bond tulajdonosa a többi, régi részvényes kárára használja ki, már pedig a részvénytársasági színházban nemcsak ezekre az újabb, páholyban ülő emberekre kell tekintettel lennünk, hanem elsősorban a karzaton szorongó régi részvényesekre, kik már sem enni, sem aludni nem tudnak. A titkos tartalékok fenntartása teljesen jogosult kívánság, azt azonban nem a részvénytársasági reform van hivatva megvalósítani, hanem az inflációs időben keletkezett társulati adótörvénynek a mai viszonyokhoz igazodó átalakítása, mert ez jelenlegi formájában megengedi a titkos tartalékolást, annak kötelező bejelentését előírja, de aránytalan adóterhekkel sújtja. Végül előadó a kereskedelmi társaságok nemzetközi jogi helyzetével foglalkozik és utal arra, hogy azok az újabb törekvések, melyek a részvényesek nemzetiségének ellenőrzését és kötelező névre szóló részvények kibocsátását kívánják, a tőketársulás alapelvébe ütköznek és a mellett a külföldi tőke részvételét is kizárják. Befejezésül óva int előadó az elhamarkodott reform káros következményeitől, minthogy az eddigi tapasztalatok szerint a gazdasági élet erőszakos rendszabályozásai kiszámíthatatlan következményekkel járnak. Dr. Rapoch Jenő, a Hazai Bank ügyvezető igazgatója, megállapítja, hogy azok, akik a részvényjog reformját sürgetik, nem annyira a tőkeszerzés új módjának megteremtését tartják szem előtt, mint inkább a hitelező és a részvényes fokozott védelmét. Pedig kevés ország van, amelyben oly kevés nagyobbjelentőségű részvénytársasági összeomlás fordult volna elő, mint éppen Magyarországon ; az inflációs idők utóhatásai is ezen a