Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 3. szám - A részvényjog reformja

TÖRVÉNYELŐKÉSZÍTÉS. 169 vna merő felesleges formalitás, töröltessék és helyébe az angol audit mintájára a szakszerű revizió hozassék be. A mérlegvalódiságról szóló rendelet, mely helyes elveken alapul, kívánatos lenne kiegészíteni a jövőre is kiterjedő részletes mérlegezési szabályokkal, különösen olyanokkal, amelyek a szavatossági kötelezettségek, valamint a társaság vagyonán engedélyezett dologi jogok feltüntetését írják elő, a mérlegtételek kontinuitását biztosítják és az osztalékjogot csorbító túlzott belső tartalékolásokat korlátozzák. Utóbbiak csak abban a keretben volnának megengedhetők, melyet a társaság szolid vezetése és jövőbeli fenyegető veszélyekkel, vagy veszteségekkel való megvédése okvetlenül megkíván. Ha az osztalék egy része nem készpénzben, hanem — amerikai mintára - fix kamatozású kötvényekben, esetleg névérték nélküli részvényekben fizettetnék ki. el lenne oszlatva az az aggály, hogy túlmagas osztalékok kifizetése a vállalat tőkeerejét gyengítik. A közgyűlés reaktiválása a részvényjog mai állapotában alig megoldható probléma. A részvényjog fejlődésének útja nem a demokrácia, hanem az autokrácia felé vezet. Foglalkozik az amerikai voting-trösztök kérdésével, amelyek mintájára a kisebbségi ellenőrzés állandósága is megoldható. A részvénytársaság kapitalisztikus jellegéből következik, hogy abban végeredményben a tőketöbbségnek kell a döntő szerepet vinnie. Ha •a részvénytőke bizonyos hányadát képviselő kisebbség az igazgatótanácsban helyet kap és ha állandó szakszerű hivatásos revizió, őszinte igazgatósági jelentések és részletes mérlegek megadják a kellő tájékozást, akkor a kisebbségnek nem is kell más védelem, mint biztosíték arra, hogy a többség működése a törvény és alapszabály kereteit betartsa és hogy a kisebbséget ne lehessen új részvénykibocsátásokkal a társaságból fokozatosan kiszorítani. Az utóbbi lehetőség elleni védelem megkívánja az új részvénykibocsátásokra vonatkozó elővételi jog törvényes biztosítását olykép, hogy attól csak igen kivételesen, taxatíve felsorolandó és pontosan ellenőrzendő esetekben engedtessék eltérés. Végeredményben azonban a legjobb részvényjogi törvény sem biztosíthatja sem a visszaélések elleni tökéletes védekezést, sem a társaságok helyes működését. E feladatok megoldása a vállalatok vezetőinek szaktudásán, ügyességén, megbízhatóságán és lelkiismeretességén múlik. Dr. Baumgarlen Nándor egyetemi rk. tanár volt a második felszólaló. Szerinte a részvényjog újabb iránya különösen a részvénytársaságnak, mint a közgazdaság fontos alanyának jogi helyzetét tartja szem előtt, ebből a szempontból bizonyos könnyítések és új formák bevezetését is propagálja, hogy ezáltal a részvénytársaság mentől szabadabb működést fejthessen ki. Különösen Rathenau volt híve ennek az irányzatnak és ennek hatását látja az előadó a Közgazdasági Társaságban tárgyalt újabb indítványokban is. Kétségtelen, hogy ennek a szempontnak megvan a maga jogosultsága, de előadó elsősorban a részvényesi jogok megóvása mellett emelt szót. Ebben a tekintetben különösen két szempontot emel ki: az első a részvényes szerzett jogainak biztosítása, mely kizárja, hogy az ő rovására mások gazdaságilag indokolatlan előnyben részesüljenek. Ezért lehetetlenné kell tenni, hogy az új részvények harmadik személyeknek komoly ellenérték nélkül átengedtessenek és szabályként ki kell mondani azt, hogy új részvények kibocsátásánál az elővételi jog elsősorban a részvényest illesse meg, mely szabálytól csak kivételes esetekben (egyesülés, gyárátvétel stb.) lenne helye. A másik legfontosabb reform pedig a felelősségteljes vezetés megvalósítását van hivatva biztosítani és megakadályozni azt, hogy egy egyén keze-