Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 3. szám - A részvényjog reformja

i68 TÖRVÉNYELŐKÉSZÍTÉS. beavatkozással szaporítani kell a részvénytársaság védelmét és megerősödését biztosító jogszabályokat. Hangsúlyozta előadó, hogy a mai nagy gazdasági válság megbénította a részvénytársaság tőkefelszívó képességét, így a törvényhozásnak igen fontos feladata : lehetővé tenni azoknak az eszközöknek használását, amelyek a bizalmukat elvesztett tőkepénzesekben a részvények iránti keresletet ismét felélesztik. Rámutatott arra, hogy amíg meg nem történik a szavazójoggal való visszaéléseknek és általában a részvényesek tervszerű kifosztásának és a vállalatból kiszorításának intézményes kizárása, különösen pedig az új részvényekre irányuló elövételjog megfelelő szabályozása, a tökepénzesek megrendült bizalmát helyreállítani lehetetlen. Idézte Hofmannsthalnak, a kiváló bécsi gyakorlati részvényjogásznak azt a mottóját, hogy : a jó «részvényjog» emeli leginkább a részvény értékét. Foglalkozott ezután előadó a convertible bond és a quota-részvény intézményével és rámutatott arra, hogy a részvények parin aluli kibocsátásának tilalma minő nehézségeket fog előidézni az aranymérlegek elkészítése után olyan részvénytársaságoknál, amelyeknek részvényei a tőzsdén a névérték alá sülyednek. Nézete szerint alaptőke-felemelés esetében, kellő garanciák mellett, enyhíteni lehetne ezt a tilalmat, ami lényegesen elősegítené a mai nehéz viszonyok között is az új tőkeszerzés lehetőségét. Az ülésen elnöklő dr. Éber Antal bejelentette, hogy a Közgazdasági Társaság az előadó által felvetett kérdések (a kisrészvényes oltalma, a convertible bond, a quota-részvény, a parin aluli részvénykibocsátás és a titkos tartalék) tárgyában vitaüléseket fog tartani. Az első vitaülésen dr. Doroghi Ervin volt az első felszólaló. Szerinte a részvényjogi reform aktualitását azok az aggályos jelenségek adják meg, amelyek a háborút követő időben mutatkoztak. Törperészvénytársaságok túltengése, k'aotikus állapotok a mérlegkészítés terén, a tájékozódás megnehezítése «nacionalizálások» címén, nyílt és burkolt összeomlások, új és nem mindig hivatott elemek bekapcsolódása egyes társaságok vezetésébe, a részvényesek körének számszerű szaporodása stb. A reformot megelőzőleg módot kell adni a kis vállalatoknak korlátolt felelősségű társaságokká való átalakulására és adó- és illetékkönnyítésekkel elő kell segíteni az átváltozásoknak e folyamatát. A normatív rendszer fenntartandó ; az állami beavatkozás ne menjen túl azon az ellenőrzésen, melyet a független bíróság gyakorol a társaság jogszerű keletkezése, törvény- és alapszabályszerű működése tekintetében. Az alapításra vonatkozó szabályokat nem kell túlnehézkessé tenni. Kívánatos volna azonban szigorított prospektusfelelősség megállapítása, valamint a természetbeni betét értékének szakszerű felülvizsgálata. Ajánlatos lenne amerikai mintára névérték nélküli részvények behozatala, főleg a társaságba behozott üzleti értékek ellenértéke fejében. Ellenben névértékkel bíró részvényeknek parin alul való kibocsátása, minthogy visszaélésekre vezethet, aggályos. A convertible bondot a mai törvény nem tiltja. Ezen intézmény törvényhozási kiépítése ellen szól azonban, hogy alkalmas a régi részvényeseknek a társaságból való fokozatos kiszorítására. A társaság igazgatására nézve a mai tényleges állapotból kellene a reformnak kiindulnia. Az igazgatóság a német minta szerint ellenőrző és tanácsadó testület legyen, az üzletvezetés pedig az önálló felelősséggel bíró ügyvezető igazgatókra bízassék, akik az igazgatótanács tagjai nem lehetnek. Az igazgatótanácsban a kisebbségi képviselet elől sem kellene elzárkózni és ennek megoldására az amerikai jogok kumulatív szavazati rendszere látszik legcélszerűbbnek. A jelenlegi felügyelő-bizottság, amely