Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 3. szám - A részvényjog reformja

TÖRVÉNY ELŐKÉSZÍTÉS. .67 arra, hogy az egyik vagy a másik házasfél elmebeteg-e, avagy elmebetegség miatt cselekvőképtelen. A felvetett vitás kérdés szempontjából is áll Werbőczy Hármaskönyvének szava: Magára az igazságra nem annyira természet, mint ismeret útján jutunk. Még pedig annak az ismeretnek útján, melyet nekünk a törvény- és jogtudomány szolgáltat, amelyet Euripides az esti és hajnali csillagoknál csodálatosabbnak mond. TÖRYÉ NYELŐ KÉSZÍTÉS. A rés^vényjog reformja. A\ ötvenéves kereskedelmi törvény és annak reformja címen a Közgazdasági Társaságban február hó 9-iki ülésén előadást tartott ár. Kunc\ Ödön egyetemi tanár. Rámutatott arra, hogy az 1876 január i-én életbe lépett kereskedelmi törvény túlnyomó részében a mai kor gazdasági követelményeinek is megfelel és habár nem volt eredeti magyar alkotás, a hatálybalépése óta eltelt ötven esztendő folyamán szerves részévé vált nemzeti jogunknak. Ezt az eredményt főleg három tényező idézte elő: 1. bírói gyakorlatunknak a kereskedelmi jogtudománnyal vállvetve haladó jogalkalmazó művészete, 2. szolid kereskedőink szokásai és gyakorlata és 3. az időközben alkotott kiegészítő és módosító jogalkotások. A magyar bírói gyakorlatnak legfőbb érdeme, hogy az alkotása idejében sem modern kereskedelmi törvényt élő és fejlődő intézménnyé tette és «csendes revíziójával» a régi életviszonyokra szabott normákat be tudta állítani a megváltozott viszonyok szolgálatába is. Hogy a keletkezése idejében sem modern kereskedelmi törvény fontos hivatásának a mai gazdasági viszonyok között is képes megfelelni, azt előadó annak a szakadatlanul tartó pallérozásnak tudja be, amelyet a törvényen a bírói gyakorlat, a kereskedelmi szokás és a jogalkotás vittek végbe. Nem ünneprontás tehát, ha az ötvenéves évfordulón az eddig is alaposan megreformált kereskedelmi törvény további reformjának útját vizsgáljuk. Előadó a kereskedelmi törvény reformjának csak általános irányelveit fejtegette és rámutatott arra, hogy ennek a reformnak lépésrőllépésre és óvatosan kell előrehaladni. A helyett, hogy a kereskedelmi törvény reformjára vonatkozó általánosságokkal foglalkoznék, a rés^vényjog egynéhány olyan aktuális problémáját taglalta, amelyek gazdasági jelentőségének és kihatásának alapos feltárására a Közgazdasági Társaságot tartja elsősorban hivatottnak. Kiemelte, hogy ő bizonyos fokú aggodalommal nézi a részvényjog egyes szabályainak izolált reformját, mert a részvénytársaságok rendkívül nagy fontossága szükségessé teszi a reform körébe vonható valamennyi problémának rendszeres megfontolását és megoldását. Előadó a törvényhozás feladatát a részvénytársaságokkal szemben főleg két cél elérésében látja: Egyrészről lehetetlenné kell tenni a szédelgő és irreális vállalatok keletkezését és működését, másrészről szárnyakat kell adni a reális vállalatoknak. Az első cél leghathatósabb eszköze: mindazt megkövetelni minden egyes részvénytársaságtól, amit a' szolid vállalatok saját jól felfogott érdekükben önként is megtesznek. A második cél érdekében el kell hagyni a- kereskedelmi törvény teljes passzivitását és józan