Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 3. szám - Az elmebeteg házastárs bontóperbeli jogképessége

AZ ELMEBETEG HÁZASTÁRS BONTÓPERBELI JOGKÉPESSÉGE. l6$ vétkességi kérelem előterjesztése esetén az eljárást szintén nem lehet folytatni. Adósok maradnak azonban az arra való felelettel, hogy ebben az esetben kinek nincs perbeli jogképessége? Az elmebeteg felperesnek van, mert különben nem indíthat keresetet. Az épelméjű alperesnek szintén van, mert ő nemcsak jogképes, de cselekvőképes egyén. Ha pedig mindkettőnek van perbeli jogképessége, akkor hol van az az anyagjogi vagy perrendi szabály, amely az eljárás folytatását kizárttá teszi? A H. T. 07. §-ára való puszta hivatkozás a kérdés megoldásának kulcsát nem nyújtja. Ennek az álláspontnak hiányosságát érzik azok, akik elfogadják ugyan a törvény indokolásában és a bírói gyakorlatban is érvényre jutott alapelvet, de arra törekszenek, hogy oly megoldás találtassék. amely szerint a H. T. 87. §-ában az elmebeteg házastársnak adott felperességi jog gyakorlása ne legyen kijátszható azzal az eljárással, hogy a másik házasfél bármely alaptalan viszontvétkességi kérelem előterjesztésével a bontóper lefolytatását megakassza. Ennek folyományaként jelentkezik részükről annak a megoldásnak javasolása: Hogy ebben az esetben a bontási keresettel kapcsolatban a bíróság a viszontvétkesség iránt előterjesztett kérelem tárgyalására is kiterjeszkedhessék. A lehetőséghez képest idevonatkozóan is a tényállást derítse fel. Az ajánlott bizonyítást folytassa le. Mindezek megtörténte után, ha a bíróság arra a meggyőződésre jut, hogy a házasságfelbontási kereset alapos, a viszontvétkességi kérelem ellenben alaptalan, akkor a bíróság a házasságot az alperes hibájából bontsa fel és egyidejűleg az alperest a viszontvétkesség iránt előterjesztett kérelmével utasítsa el. Ha ellenben a bíróság úgy találja, hogy a viszontvétkesség iránt előterjesztett kérelem alapos és a házasság a kereset folytán alperes hibájából csak úgy bontható fel, hogy a bíróság az elmebeteg felperest is vétkesnek nyilvánítja, ebben az esetben a bíróság az ily ítélet hozatala előtt intézen kérdést a gyámhatósághoz, hogy az elmebeteg felperes nyilvánvaló érdekében lévőnek tartja-e a házasság felbontását akkor is, ha az alperesnek a perben előterjesztett kérelmére felperes vétkessége is kimondatik. Ha a gyámhatóság igenlő választ ad, akkor a bíróság a házasságot az alperes hibájából az elmebeteg felperesnek vétkessé nyilvánításával felbontja. Ha ellenben a gyámhatóság a házasság felbontását az elmebeteg felperes vétkességének kimondása mellett már nem tartja