Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 3. szám - Az elmebeteg házastárs bontóperbeli jogképessége

i6o Dí SZENTIRMAY ÖDÖN Igaz, hogy viszont az elmebeteg vagy elmebetegség miatt cselekvőképtelenné vált alperesnek, ki a házasság leibontását ellenzi, bizonyítania kell azokat a tényeket, amelyek a házastársa részéről érvényesített jog létrejöttét kizárják vagy a jogot megszüntetik. Azonban az e tekintetben felmerülő nehézségeket erősen ellensúlyozza a Pp. 670. §-ának a rendelkezési és tárgyalási elv megszorításával járó az az intézkedése, hogy a bontóperben a bíróság, függetlenül attól, hogy elmebeteg-e az alperes,, avagy nem, a házasság fenntartása érdekében minden tényt és a törvényben e tekintetben megengedett minden bizonyítékot hivatalból köteles figyelembe venni. Továbbá, hogy habár igaz, hogy a Pp. 645. és 654. §-ai szerint, ha az ellenfél elmebeteg, nemcsak előzetes békéltetésnek nincs helye, hanem a Pp. 657. §-a szerint a bíróság a házasfél személyes meghallgatását is mellőzheti. De mindez a rendelkezés nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a bíróság az elmebeteg vagy elmebetegség miatt cselekvőképtelen felet világos pillanataiban ("in lucidis intervallis) személyesen meghallgassa. Köztudomású, hogy az elmebetegség, habár folytonos kóros állapot, de annak kifejlését többnyire rövidebb vagy hosszabb bevezető szakasz előzi meg. Visszafejlődésekor pedig fokozatosan tér vissza a rendes állapot. S ha a meggyógyulásig, avagy az elmebetegség halálos végéig pszichiatriás szempontból a kóros folyamat hatásától ment állapotról nem lehet szólani, azonban mégis vannak a jogi szempontból ú. n. világos pillanatok (intervalla lucida), oly közbeékelődő állapotok, amidőn, különösen a periódusos vagy ciklusos elmezavarnál, az elmebeteg egyén elméje rövid időre feltisztulni látszik és amikor akár hivatalból, akár kérelemre az elmebeteg vagy elmebetegség miatt cselekvőképtelen házasfél személyes bírói meghallgatása foganatosítható. Figyelembe kell venni azt a körülményt, hogy akkor, ha az elmebeteg vagy az elmebetegség miatt cselekvőképtelen házastárs a felperes és ő kéri a házasság felbontását, az ellenfél hasonlókép felhozhatja kifogásul a H. T. 81. §. 1. bekezdése alapján, hogy a felbontást kérő elmebeteg házastársa a házasság felbontását nem kérheti, mert annakidején, amikor még épelméjű volt, a vétkes cselekménybe beleegyezett, hogy abban részes volt, avagy hogy a házassági törvény 82. £-a szerint az elmebeteg házastársának kereseti joga elenyészett, mert az elmebeteg házastársa az ő vétkes cselekményét annakidején megbocsátotta. A bíróságnak úgy ebben az esetben, mint abban az esetben, ha az alperes az elmebeteg, a házaséletnek nem egyszer