Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 3. szám - A szerződési akaratelhatározás jogellenes befolyásolása

A SZERZŐDÉSI AKARATELHATÁROZÁS STB. 149 nyéknek eladása vagy más megállapodások, amelyekre a ((várakozó örökösök» a várt örökségből eredő hitelük alapján lépnek. 2. Olyan a szerződést megtámadó félnek hátrányos szerződések, amelyeknek létrejötte ezen fél műveletlenségének, üzleti járatlanságának, önálló ítélete hiányának, avagy annak a következése, hogy végső szükségben (extrémé necessity) volt. 3. Olyan szerződések, amelyeknek alapján az egyik szerződő felet valamely előnyben részesíti az a másik szerződő fél, akivel valamely bizalmi vagy ahhoz hasonló viszonyban volt, amily viszony a szülők és gyermekek, a vagyonkezelők (trustees 1 és megbízóik, ügyvivők (solicitors) és klienseik, gyámok és gyámoltak, társulati igazgatók vagy (a társulatnak történő eladás esetén) az alapítók és a társulat viszonya. 4. Olyan személy javára kötött szerződések, amely személy valamely különös vonatkozás alapján abban a helyzetben van, hogy a másikon könnyen uralkodhatik vagy azt befolyásolhatja, pl. orvosok betegeikkel, lelki, vallási vagy más bizalmas tanácsadók a tanácsot kérőkkel szemben. A magyar jog ezeket a praesumptiókat nem ismeri, a bírói mérlegelés és bölcseség dolga, hogy a konkrét esetben mégis már felek viszonyának tényeiből milyen következtetést von a megtámadott üzlet becsületességére. Mindezzel szemben a szerződéses akaratelhatározás jogellenes befolyásolása ellen folyó küzdelemben nem szabad azonban figyelmenkívül hagyni a szerződési hűség tiszteletének nagy jogpolitikai és gazdasági értékét és azt, hogy a könnyű megtámadhatás könnyelmű szerződéskötésre vezet. A többször idézett angol munka azt is mondja, hogy: «olyan személyek közt, akiknek a törvény megadja a teljes cselekvőképességet, akik egészséges elméjűek és megfelelő felfogásúak és egymással sem függő, sem bizalmi viszonyban nincsenek, illetéktelen befolyásolás nem igen fordul elő, ha csalásnak vagy kényszernek nem minősíthető)). Frank Ignác pedig így ír: ((Ellenben, ha ki babona hitével magamagát ijesztette, p. o. mivel vészről álmodott, házát olcsón eladni sietett vagy ha csak arra hivatkozik, hogy a vevő hatalma, méltósága vagy a javalló tekintete miatt félt, nehogy őket megbántsa, ilyen mentséget a bíró el nem fogadhat, mert ezen az úton ravasz ember kész hazugsággal mindig visszaléphetne és alku soha biztos nem volna)).