Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 3. szám - A szerződési akaratelhatározás jogellenes befolyásolása

I42 Dl LÖW TIBOR okául csak akkor szolgálhat, ha a szerződő felet felvilágosítási kötelezettség terheli. Az ügyletek természete szerint különböző felvilágosítási kötelezettségnek az elmulasztása okozza a tévedést, vagyis e hallgatásával a fél megtévesztett. Forgalmi ügyleteknél a felvilágosítási kötelezettség általában nem nagyfokú, mégis a kir. Kúria megtámadhatónak mondta ki az ügyletet, amely a tájékozatlan eladónak a rendes piaci árnál (különös ok vagy célzat nélkül) jelentékenyen alacsonyabb áron tett téves ajánlata alapján jött létre az áru vételével üzletszerűen foglalkozó vevő­nek, akinek ezért fel kellett ismerni az eladó tévedését, elfoga­dási nyilatkozatával. íKúria, 1923 jún. 1. P. IV. 4712/1922. Hj. Dt. XVI. 68.) A magyar magánjogi gyakorlat elbírált egyéb jogtalan be­folyásolási eseteket is, amelyek nem tartoztak ugyan az említett típusokhoz, de amelyek mégis okul szolgálhattak a megtáma­dásra: a jó erkölcsökbe ütköző befolyásolás eseteit. A tipikus esetek és az utóbb említett eseteknek viszonya hasonló a törvénybe és a jó erkölcsökbe ütköző jogügyletek viszonyához. A tipikus esetek is olyanok, amelyek a jó erköl­csökbe ütközőknek minősíthetők, mert az is a jó erkölcsökbe ütközik, ha a szerződő felet a másik fél kényszerrel vagy meg­tévesztéssel, avagy tévedésének vagy szorult helyzetének fel­használásával bírja szerződéskötésre. Vim et metum comprobare contra bonos móres est. A jó erkölcsökbe ütközés eseteiből is alakulhatnak újabb típusok. A különbség éppen csak az, hogy a jogellenes befolyásolás bizonyos esetei ilyen különálló tilalmakká sűrűsödtek, míg mások csak azon általános elvbe ütközők, hogy a szerződést kötőnek az akaratelhatározás sza­badsága biztosítandó. Enneccerus (Lehrbuch des Bürgerlichen Rechts I. 1. 161. §) a kényszer kérdésének tárgyalásánál egy helyen arról szól, hogy az erkölcs (die Sittlichkeit) zárja ki a kikényszerített nyilatkozat érvényességének elismerését (I. 2. 2. bek. 3. p.), más helyen arról, hogy a jogrend (Rechts­ordnung. II. 1. 1. bek.). A kodifikálatlan magyar magánjogot alkalmazó ítélkezésből még inkább kiérezhető az említett típusoknak s a jogtalan befolyásolás egyéb eseteinek közös alapja, az nevezetesen, hogy a típusok sem egyebek, mint a jó erkölcsökbe ütközés különös •esetei. E közös alapról szól Frank Ignác «Az osztó igazság tör­vénye Magyarországban» 288. §-ában következően: «Az alkura pedig szabad egyetértés kívántatik nemcsak azért, mivel erőszak és rettenés a jó erkölcsökkel össze nem fér, hanem azért is, mivel az egyenesség és a törvényes igazság egyebet nem tűr».

Next

/
Thumbnails
Contents