Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 3. szám - A szerződési akaratelhatározás jogellenes befolyásolása

I42 Dl LÖW TIBOR okául csak akkor szolgálhat, ha a szerződő felet felvilágosítási kötelezettség terheli. Az ügyletek természete szerint különböző felvilágosítási kötelezettségnek az elmulasztása okozza a tévedést, vagyis e hallgatásával a fél megtévesztett. Forgalmi ügyleteknél a felvilágosítási kötelezettség általában nem nagyfokú, mégis a kir. Kúria megtámadhatónak mondta ki az ügyletet, amely a tájékozatlan eladónak a rendes piaci árnál (különös ok vagy célzat nélkül) jelentékenyen alacsonyabb áron tett téves ajánlata alapján jött létre az áru vételével üzletszerűen foglalkozó vevőnek, akinek ezért fel kellett ismerni az eladó tévedését, elfogadási nyilatkozatával. íKúria, 1923 jún. 1. P. IV. 4712/1922. Hj. Dt. XVI. 68.) A magyar magánjogi gyakorlat elbírált egyéb jogtalan befolyásolási eseteket is, amelyek nem tartoztak ugyan az említett típusokhoz, de amelyek mégis okul szolgálhattak a megtámadásra: a jó erkölcsökbe ütköző befolyásolás eseteit. A tipikus esetek és az utóbb említett eseteknek viszonya hasonló a törvénybe és a jó erkölcsökbe ütköző jogügyletek viszonyához. A tipikus esetek is olyanok, amelyek a jó erkölcsökbe ütközőknek minősíthetők, mert az is a jó erkölcsökbe ütközik, ha a szerződő felet a másik fél kényszerrel vagy megtévesztéssel, avagy tévedésének vagy szorult helyzetének felhasználásával bírja szerződéskötésre. Vim et metum comprobare contra bonos móres est. A jó erkölcsökbe ütközés eseteiből is alakulhatnak újabb típusok. A különbség éppen csak az, hogy a jogellenes befolyásolás bizonyos esetei ilyen különálló tilalmakká sűrűsödtek, míg mások csak azon általános elvbe ütközők, hogy a szerződést kötőnek az akaratelhatározás szabadsága biztosítandó. Enneccerus (Lehrbuch des Bürgerlichen Rechts I. 1. 161. §) a kényszer kérdésének tárgyalásánál egy helyen arról szól, hogy az erkölcs (die Sittlichkeit) zárja ki a kikényszerített nyilatkozat érvényességének elismerését (I. 2. 2. bek. 3. p.), más helyen arról, hogy a jogrend (Rechtsordnung. II. 1. 1. bek.). A kodifikálatlan magyar magánjogot alkalmazó ítélkezésből még inkább kiérezhető az említett típusoknak s a jogtalan befolyásolás egyéb eseteinek közös alapja, az nevezetesen, hogy a típusok sem egyebek, mint a jó erkölcsökbe ütközés különös •esetei. E közös alapról szól Frank Ignác «Az osztó igazság törvénye Magyarországban» 288. §-ában következően: «Az alkura pedig szabad egyetértés kívántatik nemcsak azért, mivel erőszak és rettenés a jó erkölcsökkel össze nem fér, hanem azért is, mivel az egyenesség és a törvényes igazság egyebet nem tűr».