Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 3. szám - A szerződési akaratelhatározás jogellenes befolyásolása

A SZERZŐDÉSI AKARATELHATÁROZÁS STB. I-M ütközőnek, mivel ezek az alapelvek az emberek együttéléséhez megkívánt minimális etikát tartalmazzák. A bíró ez alapelveknek a meghatározásával foglalkozik, amidőn esetenként elbírálja, hogy ezen elvekkel a cselekvések megférnek-e. És ezt a bírói feladatot a legteljesebb kodifikáció sem csökkenti, mert a törvényi szabálynak, hogy az ((erkölcstelen vagy a közrendbe ütköző szerződés semmis» (Biz. szöv. 749. §), a bíró ad tartalmat annak a meghatározásával, hogy mily szerződés tekinthető erkölcstelennek vagy a közrendbe ütközőnek. Amint azt Ehren^weig eszmékben gazdag művében (System des österreichischen allgemeinen Privatrechts. 6. Aufl. II. 1. 48.) különösen találó szavakkal írja: a bíró annak a -meghatározásával, hogy a jó erkölcsökbe mi ütközik, a törvény hiányait pótolja a törvények szellemének megfelelően (Er ergánzt die Lücken des Gesetzes im Geiste der Gesetzgebung), Íratlan jogot fed fel (Es ist ungeschriebenes Recht das er herausarbeitet). A jó erkölcsökbe ütköző ügyletek témája nem tárgyalható Stammler nevének említése nélkül, akinek formulázása szerint ezek az ügyletek a jog alapvető célját (Grundabsicht des Rechtes überhaupt) hiúsítanák meg. (Vertrag und Vertragstreiheit. Rechtsphilosophische Abhandlungen und Vortráge. I. 345. V. ö. még Die Lehre von dem richtigen Rechte. 410. és dr. Löw Lóránt: Turpis causa. Magyar jogi lexikon. VI. 744.) A magánjogi szerződési szabadság említett korlátjai ellenére igen nagy terjedelmű. Éppen ez a nagy szabadság követeli meg a tárgyi jognak gondoskodását legalább arról, hogy a szabadon szerződő feleknek akaratelhatározási szabadsága biztosíttassék. Ez az akaratelhatározási szabadság abban álljon, hogy a szerződő felet ügyleti elhatározásaiban a másik szerződő fél jogellenesen ne befolyásolja. Az ügyletkötésnél a szerződő fél befolyásolásának kizárása nem általánosságban kívánatos, gyakran az ügyletkötés a nélkül el sem képzelhető, csupán a jogellenes befolyásolástól kell megvédeni a szerződő feleket. A jogellenes befolyásolásnak vannak tipikus esetei, amelyeknek okából a forma szerint megkötött szerződés megtámadható azon az alapon, hogy a megtámadó fél szerződési akaratelhatározásánál a megkívánt szabadság hiányzott. Ezek a tipikus esetek, amelyeket a magyar magánjog mindenha ismert, azok, amelyekben a szerződőt a másik fél kényszerrel vagy megtévesztéssel bírja szerződéskötésre, avagy a szerződő szorult helyzetének vagy tévedésének tudatos felhasználásával. A tévedésnek tudatos kihasználása tulajdonképpen a megtévesztés keretébe tartozik, mert ez a kihasználás a megtámadás