Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 3. szám - A szerződési akaratelhatározás jogellenes befolyásolása

140 D? LÖW TIBOR alapul, hogy mihelyt a befolyásoló körülmények nem éreztetik többé hatásukat, az illetékes tényezők a törvény hatálybantartását megfontolás tárgyává tegyék. Azt mindenki érzi, hogy maga az 1921 : XLVII. tc. nem jelenti a királykérdés végleges eldöntését s hogy a végleges döntés ideje még nem érkezett el. Addig azonban helytelen lenne az 1921 : XLVII. tc. érvénytelenségét, vagy a pragmatica sanctio érvényességét hirdetni. Véleményünk szerint az ú. n. legitimisták is akkor járnak el helyesen, ha a mai jogrend támadása helyett a közvéleményt igyekeznek megfelelően előkészíteni arra az időre, amikor a nemzet a fölvetett kérdésben szabadon hozhatja meg határozatát. A SZERZŐDÉSI AKARATELHATÁROZÁS JOGELLENES BEFOLYÁSOLÁSA. írta : Dr. LÖW TIBOR. A tárgyi jog biztosítja a szerződési szabadságot, vagyis azt, hogy a jogalanyok magánjogi céljaik elérésére szabadon vállalhatnak kötelezettséget és szerezhetnek követeléseket. Ennek a szerződési szabadságnak korlátja, hogy a jog némely esetben a forma szerint létrejött szerződéstől kisebb vagy nagyobb mértékben, gyakran teljességgel megvonja védelmét. Ilyen szerződések a törvénybe és a jó erkölcsökbe ütközők. Törvénybe ütközik, amelyet kifejezett jogszabály eltilt (a tiltott ügylet), a jó^ erkölcsökbe, amely azokba az alapvető elvekbe, amelyeken a magyar jog felépül. Ezek az ügyletek egymástól nem benső természetük szerint különböznek tehát, hanem csupán abban, hogy az első csoport kifejezett tilalomba ütközik, a másik csoport pedig azokba az elvekbe, amelyeken a jogszabályok (a tiltó szabályok is) felépülnek. Ebbe a második csoportba olyan szerződési esetek tartoznak tehát, amelyeket a törvényhozó szintén eltiltott volna, ha foglalkozik vélük. Annak a megállapítása, hogy valamely ügylet a jó erkölcsökbe ütköző, nem anólogia útján következtetés, nem törvénymagyarázat, amely bizonyos törvényi intézkedést olyan esetekre alkalmaz, amelyekre szövege szerint nem, csak a benne kifejezésre jutó törvényhozói gondolat szerint vonatkozik. A magyar magánjogi rendszer mélyei szólalnak meg. És az, ami az alapvető elveket sérti, nyilván azért neveztetik a jó erkölcsökbe