Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1-2. szám - A rádió szerzői joga

SZEMLE. I27 működése azonban nem érte el a mult évi eredményt, mert a hátrálék az 1924. évben 1287 ügyet tett ki, az 1925. évvégére 197 i-re emelkedett. Végeredményben a polgári, büntető és egyéb ügyekben a kir. Kúria összesehátráléka 4213 ügy, vagyis az 1925. évben érkezett ügyeknek majdnem a fele s így igen tekintélyes hátrálék. Most, hogy a Kúrián üresedésben volt állások betöltettek, remélhető a hátrálékok nagyobb méretű apadása ; kétségtelen, hogy a jelenlegi hátrálékokat épp az üresedések be nem töltése okozta. — Kényszeregyeqség jóváhagyása a ke\es fizetésképtelensége esetén. T. kereskedő kényszeregyessegi ügyében a wieni Handelsgericht jóváhagyta az adós és hitelezők között létrejött egyességet. Z. hitelező a jóváhag)ó végzés ellen felfolyamodással élt, mivel az egyik kezes időközben fizetésképtelenné vált. A másodbíróság a felfolyamodásnak helyt adott azzal az indokolással, hogy az egyik kezes fizetésképtelenné válása folytán az egyességnek egy lényeges alkateleme essett el, aminek következtében az* egyesség nem tekinthető többé a hitelezők közös érdekében állónak. Az Oberster Gerichtshof, mint fegfelsőbb fórum a másodbíróság határozatát megváltoztatta és a megkötött egyességet jóváhagyta. Mert: «az egyik kezes fizetésképtelenné válása a\ eset konkrét körülményeinek figyelembevételével nem tekinthető kellő alapnak az egyesség jóváhagyásának megtagadására. A meglevő aktívumok ugyanis a vagyonfelügyelő szerint kellő fedezetet nyújtanak egyességben valialt kötelezettségek teljesítésére, továbbá, hogy az adós felesége is kezességet vállalt, sőt utólag még egy harmadik személy is. Mindezek folytán a bíróság a megkötött egyesség jóváhagyását a hitelezők érdekében állónak találta. Mérlegelni kell — úgymond — hogy a jóváhagyás megtagadása a csőd megnyitását vonná maga után és hogy a csődeljáFás lefolytatása vagyonállag alapján figyelemmel, az eljárás jelentékeny költségeire, nem lenne alkalmas arra, hogy a hitelezőknek a megkötött egyességnél kedvezőbb kiegyenlítést nyújtson, továbbá, hogy a csődeljárás lefolytatása időbelileg is messze kitolná a hitelezők követeléseinek kielégítését.*) (III. 667/1925. Rechtsprechung 1925-iki évf. 11. sz.) Osztjuk az osztrák legfelsőbb törvényszék véleményét: az egyességet lehetőleg támogatni kell a csődeljárással szemben, még ha kiderül is, hogy nem valósul is meg kifogástalanul a hitelezőknek a megszavazáskor megnyilvánuló szándéka. A bíróság helyesen teszi, ha azt is nézi, jobb-e a csőd r — A károkozó és károsult anyagi helyzetének figyelembevétele a kártérítési öss\eg megállapításánál. Felperes —- leány — aki 1906-ban született, a születésénél előhívott orvos hanyagsága folytán szemein súlyos sérülést szenvedett, amely külsejét seljesen elrútította. 1907-ben jogerős ítélet megállapította az orvos kártérítési kötelezettségét. Az orvos 1907-ben meghalt — 60,000 márka hagyaték maradt utána. Felperes az orvos örököseivel szemben 125,000 márka kártérítést követelt, amit az első két fórum meg is ítélt a számára, a Reichsgericht azonban a fellebbezési bíróság ítéletét feloldotta. Az elsőbíróság a 125,000márkából 50.000-et azon a címen ítélt meg, hogy felperesnek sérülése folytán az életben való érvényesülése súlyosan megnehezült, 75,000-et pedig nemvagyoni kár címén. A fellebbezési bíróság az egész 125,000 márkát, mint nemvagyoni kárt ítélte meg, ítéletének indokolásában az elsőbírói indoklást fogadva el. Ez az indokolás a fősúlyt a felperes kedvelő vagyoni viszonyaira helyezi és felhozza, hogy felperes, aki gazdag embernek a leánya, egyébként kedvező testi és lelki alkatánál fogva a szenvedett sérülések nélkül a legmagasabb igényeket támaszthatta volna