Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1-2. szám - A rádió szerzői joga

SZEMLE. fejlődésünk feladását. Államunk belső életében a széles demokratikus alapon, de a történeti jogfejlődés gondos megőrzésével felépített jogrendet kell megvalósítani. — Dr. Szilágyi Adhur Károly ügyvéd a «Budapesti Ügyvédi Kör»ben január hó 21-én A\ ügyvédek gazdasági helyzete címen előadást tartott. Kimutatta, hogy 1874-ben, midőn az ügyvédi rendtartást a képviselőház tárgyalta, Budapesten 700, az egész országban 4800 ügyvéd volt. Az akkori viszonyokhoz képest lényegesen több ügyvéd volt tehát már több mint 50 évvel ezelőtt, mint amennyi hivatása gyakorlásából megélni tudott. A törvényhozás révén segítség nem remélhető és így előadó arra szorítkozott, hogy oly javaslatokat tegyen, melyeket az ügyvédség saját erejéből valósíthat meg és melyek közül egyikhez-másikhoz legfeljebb kormanyhatósági jóváhagyás kell. Javaslatai, etikai és anyagi kérdésekre terjedtek ki. Az etikai kérdések között taglalta a következőket: 1. bensőbb kartársi viszony, 2. továbbképzés, 3. a jog népszerűsítése, 4. példaadó élet, 5. a fegyelmi bíráskodás revziiója. Az anyagi kérdések között szerepelnek az ügyvédi díjszabással, a godnokságok sorrendjével kapcsolatos kérdések, a kar önmegadóztatása, a gyakorlati idő hatékonyaob ellenőrzése, ügyvédi jóléti intézmények létesítése. — A valorizációs javaslatról a Magyar Jogászegylet és az Ügyvédi Kör által rendezett több ülésre terjedt vitát a jan. 14-iki ülésen Poll Hugó az Első Magyar Altalános Biztosító Társaság igazgatójának érdekes gyakorlati tartalmú felszólalása után dr. Térfy Gyula kir. kúriai tanácselnök előadása fejezte be. A vita során elhangzottakra részletesen válaszolt Reflekszióinak hangján minduntalan áttört az a komoly aggodalom, amely úgylátszik nemcsak a javaslat bírálóit, hanem szerkesztőit is eltölti. Koncedálta, hogy a vita során elhangzott jogászi kifogások túlnyomórészt helytállóak, viszont leszegezte, hogy számos kifogás figyelembevételét magasabb gazdasági szempontok teszik lehetetlenné. Az elnöklő dr. Schuster Rudolf, a szabadalmi felsőbíróság elnöke megköszönte az előadóknak, mindenekelőtt pedig dr. Téify Gyulának közreműködését és azon reményének adott kifejezést, hogy dr. Térfy illetékes helyen tolmácsolója lesz azoknak a gondolatoknak, amelyeknek a felszólalók a vita során kifejezést adtak. — Deseő Kálmán f. A kir. Kúria ismét egy tudásban gazdag, lélekben emelkedett bíráját vesztette el Deseő Kálmánban. Hívebben alig lehet jellemezni ezt a puritán bírói egyéniséget, mint a Kúria gyászjelentése : «Eszményekért hevülő nemes lelke egy életen át híven kitartott az igazság nagy eszméjének szolgálatában. Ennek szentelte kiváló szellemének és emelkedett tiszta jellemének kincseit.» — A m. kir. Kúria ügyforgalma ip2j-ben a megelőző évek ügyforgalmával összehasonlítva jelentős emelkedést mutat. Összesen 8323 ügy érkezett, vagyis az 1924. évi érkezésnél 1021 üggyel, tehát 13-9 %-al több. Ennek az emelkedésnek túlnyomó része a polgári ügyszakra esik, míg a büntető ügyszakban az emelkedés aránylag kisebb méretű. Polgári ügy 4560 érkezett, 817-el, vagyis 2r8 %-al több, mint az 1924 esztendőben. Ezzel az erős emelkedéssel szemben azonban lépést tartott a polgári szakosztály működése, mert a polgári ügyeknek hátraléka, amely az 1924. év végén 2267 volt, 2229-re csökkent az 1925 év végére. A büntető ügyekben az ügyforgalom emelkedése nem volt ily nagyméretű, mert 3667 ügy érkezett, vagyis 228-al több, mint az 1924 évben. A büntető ügyosztály