Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1-2. szám - A rádió szerzői joga

122 IRODALOM. detén. Staud Lajos a bírói székben nem a jog szavát, hanem az igazságot akarta szolgálni, mindig követte az általa ebben a füzetében is idézett paulusi axiómát: non ex regula jus sumatur, sed ex jure, quod est regula fiat. Szerző tanulmánya azon eszmék nemeshangú parafrázisa, melyeket a jogszolgáltatásban ideáljaként gyakorolt és hirdetett. Jelen értekezését ugyanaz a fanatikus hit fűti át, mint eddigi írásait, úgyszólván valamennyit. «Hinni kell — mondja — (az igazság) létében, mint abszolút és örök érvényességben, mert nélküle nincsen szépség, nincsen értékesség és nem volna érdemes élni.» Dr. Tolna/ Iván, Biber Dezső és dr. Berényi Pál: A felértékelésről szó/ó (yooo\ip2$. P. M. s\.) új rendelet. Budapest, 1926. Rónai Miksa könyvkereskedése. Ara 4. pengő. E mü kifejezetten gyakorlati célokat kivan szolgálni; miként szerzők előszava mondja: «Nem adunk tudományos munkát. A gyakorlati élet szükségletei számára magyaráztuk a felértékelési rendeletet, amelynek döntő jelentőségű szerep jutott gazdasági életünkben. . .» A mű valóban kiválóan alkalmas arra, hogy nemcsak a jogászt, hanem a kereskedőt, a könyvelőt is útbaigazítsa affelől, hogy milyen úton-módon tegyen eleget a felértékelési rendelet egyes rendelkezéseinek. Első részében paragrafusonként kommentálja a rendeletet, a második részben pedig az átértékelés alapelveiről tájékoztat világosan és kimerítően. A magyarázatok minden szaván meglátszik, hogy olyanok írták e művet, akik hosszú időn át vettek részt cégügyek intézésében. A művet cégjogi és könyvelési útmutató egészíti ki. Dr. Timon Aurél: A felértékelési rendelet cégjogi vonatkozásai. Budapest, ip2Ó, Stephaneum. J4. I. Ára 40.000 K. Szerző, a budapesti kir. törvényszék cégjogi tanácsának egyik tagja, fenti művében részletesen ismerteti a kereskedői mérleg helyreállításáról szóló 7000/1925. P. M. sz. rendeletet és a vele kapcsolatos jogszabályokat. Bár a műnek nyilván főcélja a praktikus útbaigazítás, nem mulasztja el szerző, hogy a vitás elméleti kérdéseket is megvilágítsa. Az egyes rendelkezések lényegét szerző gyakorlati példákon világítja meg. A kimerítő mü bizonnyal jó szolgálatot fog tenni az elmélet és gyakorlat embereinek egyaránt. Valorizációs joggyakorlatunk 1926-ig címmel 5 íves füzet jelent meg dr. Blau György tollából, a szerző kiadásában. Elsősorban az 1925. évi határozatok feldolgozását tartalmazza, de kiegészítve a régebbi judikatúrának még hatályos részeivel úgy, hogy a bevált methodus szerint összeállított munka jelenlegi egész valorizációs jogunkról tájékoztat. Azokról a területekről is, amelyeket a törvényjavaslat nem érint: pl. a valuta-obligációkról stb. A füzet ára 30.000 K., kapható szerzőnél (Ráday-u. 30.) és a jogi könyvkereskedésekben. Grill-féle Új Döntvénytár. XVIII. kötet. Szerkeszti: dr. Térfy Gyula kir. kúriai tanácselnök. Bpest: Grill, 1926. VIII. + 440 0. Az a több mint nyolcszáz felsőbírósági határozat, amelyet e kötet magában foglal, hű képét adja az 1924—25. évek bírói gyakorlatának. A közjog és közigazgatási jog, anyagi és alaki büntetőjog, a magán- és hiteljog, úgyszintén a polgári perjog, a végrehajtási eljárás, az ügyvédi rendtartás és munkásbiztosítási jog egész anyagát felöleli ez a kötet, amely az 1925 jún. 30-ig való időről gyűjtötte egybe a bírói határozatokat. A Döntvénytár praktikusjelentőségét csak emeli az a körülmény, hogy manapság éppen a legégetőbb kérdésekben bírói gyakorlatunk úgyszólván az egyedüli jogforrás-