Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1-2. szám - A rádió szerzői joga

IRODALOM. 125 Dr. Adolf Baumbach: Taschenausgabe der Reichskostengesetze Berlin.Liebmann, 1925. 105 0. Baumbach, akinek a német polgári perrendtartáshoz írt kommentárja oly nagy népszerűségre tett szert, most egy újabb kötetkében a perköltségekre vonatkozó német birodalmi jogszabályokat adta közre. Mindazok az előnyök, amelyek a Zivilprozessordnung kommentárját jellemzik, megvannak ebben a kötetben is : a magyarázatok röviden tömörek, de kimerítők ; nyilván hozzá fognak járulni ahhoz, hogy a költségkérdésekben a német bírói gyakorlatban is uralkodó meglehetős bizonytalanságnak mielőbb véget vessenek. Magyar Jogászegyleti Értekezések. Szerkeszti dr. Kollár László. (Uj folyam XV. kötete 86. tüzet). A nehéz gazdasági viszonyok hosszú ideig lehetetlenné tették, hogy a Magyar Jogászegylet sorozatos kiadványait megjelentesse. A Jogászegylet decemberi közgyűlésén a vezetőség áhalános tetszéstől kisérve jelentette be, hogy az Értekezések kiadását újból megindítják. Az első füzet most látott napvilágot és magában foglalja dr. Nagy Ferenc egyetemi tanárnak a Jogászegylet 1924 november 50-iki közgyűlésén tartott elnöki megnyitó beszédét; dr. Winkler János egyetemi tanárnak ugyanekkor tartott előadását «A királyi ítélőtábla fejlődésé»-ről; valamint dr. Gábor Gyula ügyvédnek 1924. december 20-án tartott, a A pesti kir. ítélőtábla felállítása és szervezése* című előadását. Reméljük, hogy ezentúl rendszeresen meg fognak jelenni a Jogászegyletben tartott előadások. Enélkül az előadások célja jórészt kárba vész, mert csak a jelenlevő több-kevesebb hallgatók részére végeznék el az előadók a tudományos munkát. Dr. Kráhl Vilmos: A trianoni szerződés alá eső külföldi tartozások belső elszámolása. (A\ 192J: XXVIII. t. c. magyarázata.) Budapest: Eggenberger, 1925. 120. 0. Irányadó elv gyanánt Szaszy-Schwartz Gusztávnak a jó kommentár részére irányadóul felállított elvét tekinti a szerző : «a jó kommentárnak egyesíteni kell az exegesis és a rendszeres feldolgozás előnyeit; kommentár és rendszer, ez jövőben a feldolgozás alapja.» Ezt az irányelvet a szerző nem is téveszti szem elől; a belső elszámolásról szóló törvény paragrafusonkénti kommentárja előtt áhalános áttekintést ad, amelyben ismerteti egyrészt a külföldi hasonló tárgyú jogszabályokat és magának a törvénynek az alapelveit. Maga a kommentár alapos kimerítő é& a gyakorlatban is jól használható ; jelentősége annál nagyobb, mivel ennek az igen nagyfontosságú törvénynek feldolgozását mindezideig sajnálattal nélkülöztük. Dr. Hacker Ervin: A világháború hatása a kriminalitásra. Pécs : Dunántúl könyvkiadó és nyomda r. t. egyetemi nyomdája, 1925. 28. 0. Bőséges figyelembevétele mellett Hacker megállapítja, hogy a háború első időszakában a kriminalitás, főleg az ember élete és testi épsége elleni bűncselekmények tekintetében, erősen csökkent; ennek okát az erőteljes korban levő férfilakosságnak katonai szolgálatában, illetőleg a polgári élettől való távollétében véli. A háború további folyamán azután a bűnözés mind nagyobb méreteket öltött s ezt a folyamatot a háború formális befejezése sem zárta le. Az értekezés jelentős érdeme a gazdag statisztikai adatok feltárása, amelyekkel megállapításait alátámasztja. Szerző utal arra, hogy a háború közvetett s talán a közvetlennél nagyobb jelentőségű hatásait ma még nem lehet áttekinteni: ezeket ma még csak sejteni lehet; a megállapítások elvégzése későbbi évek krimináletiológiájának lesz feladata.