Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)
1926 / 1-2. szám - A rádió szerzői joga
IRODALOM. lanoknak tömeges viss^aperlése. Ez a német vevők mellett érinti a sok külföldi, köztük magyar felet is, aki pénzét a kritikus évek során valamilyen berlini házba vagy más német ingatlanba fektette — részint amiatt, mert aranyértékben máris rendkívül olcsón vásárolhatott, részint a pénzromlás elől dologi értékekbe menekülés végett. A márka szanálása után a realitás tudatára ébredő régi tulajdonosok most jogi címeket keresnek veszteségesnek bizonyult eladási ügyleteik hatálytalanítására. Legtöbbször abban találják a támadási okot, hogy annakidején (adóeltitkolási célzatból) a valóságosnál kisebb vételárat tüntettek ki a szükséges okiratokban. A kifejlő perek sok részletvitába oldódnak s a Reichsgericht bizonyos erkölcsi aggállyal nézi, hogy az eladó álürügyön, contra factum proprium (mert hiszen ő is részes volt annakidején a most kiásott hibában,) próbálja kivetni a szerzésből a vevőt. Vannak természetesen olyan esetek is, amelyekben a vevő visszaélt volt az eladó helyzetével, lehet, hogy a kezdettől alacsony márkaárat még késedelmesen, valorizálatlanul is fizette — nem mindig fordítható a régi tulajdonos ellen az «ein Mann, ein Wort!» germán igazsága. Németország törvényt készít a kénys\eregye\ségröl. Úttörő példának a magyar és az osztrák szabályozásokat tekintik és nagy reményeket fűznek ahhoz a rendszerhez, amelyet nálunk az elmúlt évek keserű tapasztalatai alapján reformálni, sőt sokan eltörölni akarnak. Nyilván itt is két véglet közt leng az inga; a németek előtt most a csődelhárítás lebeg, mint közös érdeke a hitelezőknek és adósoknak. Sőt neves felszólalók még azt is túlszigorúnak tartják, hogy a hivatalos javaslat 5o°/o-os minimálkvótát kíván meg és az eljárás sürgős lefolytatását rövid határidőkkel akarja garantálni. A németek még abból a vélelemből indulnak ki, hogy a fizetésképtelen adós általában jóhiszemű. Nem érdektelen egyébként, milyen panaszokkal kísérik ezt a törvényelőkészítést. Kifogásolják, hogy a kényszeregyezséget némely egészen mástermészetű intézménnyel együtt, mint «árcsökkentői) újításokat foglalnák egy törvénybe ; hogy a minisztérium titokban készíti elő a javaslatot, nem publikálja az egész anyaggyüjteményt, nem enged kellő hozzászólást a szakköröknek. Természetesen távol áll tőlünk, hogy a németek fejét fájlaljuk; ez a nagy jogásznemzet tud gondoskodni a saját ügyeiről. De feltűnő, mennyire internacionálisak a jogi élet panaszai s tehát alighanem állapotai is. IRODALOM. Dr. Staud Lajos ny. kir. kúriai tanácselnök: Néhány szd a jogról, a mai jogállapolról, az igazságról és a bíróról. Budapest, 1925. Magyar Jogi Szemle Könyvtára. 14. 0. Ha S:aud Lajos, befejezvén bírói pal)a(utásat, visszatekint eredményekben gazdag pályájára, nyugton megállapíthatja, hogy egész életével, egész működésével, minden tudásával és minden erejével azokat az ideálokat szolgálta, amelyeknek fennségességében és mindenekfölöttvalóságában ma is éppolyan erős hittel hisz, mint pályájának kez-