Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1-2. szám - A rádió szerzői joga

I IÓ ÉVNYITÓ BESZÉD A M. KIR. KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓSÁGNÁL. ÉVNYITÓ BESZÉD A M. KIR. KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓSÁGNÁL. Az államhatalmi megoszlás és a képviselőválasztási bíráskodás.* A törvényhozás az elmúlt évben a magyar királyi közigazgatási bíró­ság hatáskörének kiterjesztésében nevezetes lépést tett előre. Ez a lépés a képviselőválasztási bíráskodás teljességének a közigazgatási bíróságra ru­házása. Ez nem egyszerű hatásköri kiterjesztés, hanem, ez valóságosan az államhatalmi megoszlás nagy kérdését érintő alkotmányreform jelentő­ségével bír. Csaknem az összes parlamentekben uralkodóvá vált az a fel­\ f°gás, hogy a képviselői mandátumok érvényességének megbírálása magá­nak a törvényhozói szervnek kiváltsága. Mi volt ebben az általánosan ural­kodó felfogásban természetesebb mint az, hogy a mi 1848-iki törvény­hozásunk szintén biztosította a képviselőnek kiváltságos bíráskodását a vá­lasztások érvényességében. Ez az álláspont hazánkban nagy népszerűség­nek is örvendett. Nem akarták a politikai körök sokáig észrevenni, hogy a képviselőházi bíráskodás a'pártatlan bíráskodást már természeténél fogva csaknem lehétetlenné teszi. A parlamentárizmus ellen való támadást láttak abban, ha valaki a parlamenten kivül álló független bíráskodás mellett szállt síkra. Egy enqueten mondtam — és itt megismétlem — említette báró Wlassics Gyula, hogy ha pályakérdést tűznének ki, melyik a legelfogul­tabb, a legpártosabb szervezet a képviselőválasztások bíráskodásában : úgy a pályadíjat a képviselőházi bíráskodás nyerné meg. Ez igen természetes. Egyszerűen lehetetlen, természetellenes feladat elé állítja az a rendszer a képviselőt, mely tőle képviselőválasztási ügyben a teljes pártatlanságot, tel­jes függetlenséget kivánó bírói funkció gyakorlatát követeli. Ezért a kép­viselőház hatalmára féltékeny Anglia is, a képviselőválasztási bíráskodást az esetek túlnyomó részében végre is London két főbírájára bízta. Ezen a nyomon fogott a kérdés megoldásához a magyar törvény­hozás is, midőn az 1874 : XXXIII. tc. kimondotta, hogy a kérvénnyel megtámadott választások érvényessége fölött a királyi Kúria ítél., Ez azon­ban csak elvi kijelentés volt. Ugyanezen törvény egy későbbi törvénynek tartotta fenn az anyagi és alaki jogszabályoknak a megalkotását. Éppen egy negyedszázadnak kellett elmúlnia, míg végre a Kúriai bíráskodásról szóló 1899 : XV. tc. létrejött. Természetes volt, hogy 1874-ben a törvényhozás azt az elvi kijelen­tést tette, hogy a Kúria legyen a képviselőválasztás bírája. * Báró Wlassics Gyula, a m. kir. közigazgatási biróság elnöke a bíróságnak 1926 január 9-én tartott teljes-ülésén évnyitó beszédet mondott, melynek gondolat­menetét a fentiekben közöljük.

Next

/
Thumbnails
Contents