Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1-2. szám - A rádió szerzői joga

A RÁDIÓ SZERZŐI JOGA. nem került nyilvánosságra. A híreket ugyanis a Szjt még a közzététel ellen se védi. Mindazonáltal úgy véljük, hogy a Szjt 6. § 7. pontja alapján bitorlást követne el az a leadóállomás, mely a hírlapokban felvétel végett összegyűjtött és többszörösítve megjelent táviratokat és tudósításokat jogosulatlanul leadná, mielőtt azok valamely hírlapban , megjelentek. Mert ez a törvényhely épp a közzététel ellen kiván védelmet nyújtani az ú. n. kőnyomatosak, távirati irodák és hasonlq, intézmények híreinek. VII. A rádióvevöberende^ések szerzőjogilag kevésbbé kerülnek figyelembe. Amint könyvet elolvasni, sőt elkölcsönözni, képet megnézni és nyilvános előadást meghallgatni bárkinek szabad: úgy a rádióvevőkészülék mellett szabadon felfoghatom a hallgató útján a fülemmel a hullámok rezgését. Sőt ha a vevőberendezés mellett ülök hallgatóval a fülemen, gyakorta nem is tehetek mást, mint felfogni e hullámrezgést, mert hiszen a hullám esetleg a fizika változhatlan törvényei szerint jut bele a hallgatómba. Nem vonhatja tehát a szerző szerzőjogilag felelősségre azt, aki vevőberendezéssel felfogja a művét. A rádiórendelet 14. §-a ennek megfelelően olykép rendelkezik, hogy a «rádióhírmondó-állomás által terjesztett ((mindenkinek*) szóló közlést (zene, ének, felolvasás és más hasonló szórakoztató és oktató anyagot), továbbá a «mindenkinek)) jelzésű híreket bárki felveheti, aki rádió vevőberendezés létesítésére engedélyt kapott. Hozzáteszi azonban a rendelet: «tilos a felvett közléseket engedély nélkül iparszerűen felhasználni vagy terjeszteni)). A rendelet ezen intézkedéseit azonban - - tehát a benne foglalt engedélyt és a benne foglalt tilalmat — ne tekintsük olyannak, hogy szerzői jogi jellegű szabályozást kívánt megvalósítani, valamint nem tartjuk ilyennek a rendelet 57. §-ának 4. pontját sem, mely kihágásnak minősíti és két hónapig terjedhető elzárással és 3 millió koronáig terjedhető pénzbüntetéssel bünteti azt, aki a «mindenkinek» szóló közléseket jogtalanul, iparszerűen terjeszti, vagy felhasználja. A rendelet kibocsátója nyilván nem kívánt az Szjt-vel konkurrálni, hanem azzal párhuzamosan statuált közigazgatási rendszabályokat. Mindenesetre helyesebb lett volna, ha a rendelet még látszatát is kerülte volna -annak, hogy a szerzői jogba vágó intézkedést tesz. 8*