Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1-2. szám - Lemondás az öröklésről

LEMONDÁS AZ ÖRÖKLÉSRŐL. kedett hagyatékáról, akkor a törvényes örökösödés áll be. Idevágóan mondta ki a kir. Kúria 1924 nov. 13-án PL 6647— 1923. sz. a. kelt határozatában: «amikor felperesek örökségükről kielégíttetésük okából lemondottak, akkor még voltak az örökhagyónak ki nem elégített leszármazói; a lemondás tehát az állandó bírói gyakorlat szerint ellenkező kikötés hián)ában a többi ki nem elégített leszármazó javára szólt volna akkor is, ha a felperesek a 4. alattiban nem is jelentették volna ki, hogy magukat összes örökségi illetőségeikre teljesen és végleg kielégítettnek ismerik el és sem átruházó szüleik életében azoktól, sem azok halála után azok hagyatékából vagy testvéreiktől semmit követelni jogosítva nem lesznek ... Ez a nyilatkozat csak azt az általános jogszabályt juttatta kifejezésre, hogy az örökségről való lemondás folytán az örökhagyó hagyatékában az örökség megnyíltakor még ki nem elégített leszármazókat fogja a törvényes öröklés illetni, akiktől a felperesek örökség címén már többé semmit sem igényelhetnek. A 4. a. okiratban nincsen semmiféle nyilatkozat arra vonatkozólag, hogy a felperesek kifejezetten II. és III. r. alperesek vagy ezek valamelyike javára mondanak le örökségükről; ennélfogva meghatározott személy javára történt lemondás hiányában az örökhagyó részéről összes leszármazóinak életében való kielégítése azt eredményezi, hogy most már a felperesek, mint akik kifejezetten nem a II. r. és illetőleg III. r. alperes javára mondtak le kielégítésük folytán az örökhagyó után jutó örökségükről, törvényes örökösökként jelentkeznek az örökhagyó hátrahagyott vagyonában mindama kielégített leszármazókkal együtt, akik kielégítésük folytán egyszersmind nem mondtak le meghatározott személy javára örökségükről)). Ebből az állásfoglalásból következik, hogy ha leszármazó törvényes örökös általánosságban és nem meghatározott személy javára mond le az örökségről s ha az örökhagyó az így felszabaduló örökségről nem végrendelkezik, akkor a lemondás a többi leszármazó örökös javára esik; ha pedig valamennyi leszármazó lemondott örökségéről és az örökhagyó ennek ellenére sem alkotott harmadik személyek javára végrendeletet, akkor az örökhagyó hagyatékára nézve valamennyi leszármazó egyenlően, illetőleg törzsenkint törvényes örökössé válik; ha azonban valamelyik örökös kifejezetten egy vagy több leszármazó javára mondott le örökségéről, akkor ezt az örökséget ez utóbbiak kapják még akkor is, ha ezek a maguk örökségéről szintén lemondottak. Ellenben utóbbiak öröksége, ha