Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1-2. szám - Az elkobzás magánjogi hatása

AZ ELKOBZÁS MAGÁNJOGI HATÁSA. 2. A feleletet magából a büntetőtörvénykönyvből kapjuk. Ennek 61. §-a ugyanis a dologra vonatkozó tulajdonjog szerint különböztet. Amennyiben — úgymond — azon tárgyak, melyek a bűntett vagy vétség által létrehozattak, úgyszintén, amelyek a bűntett vagy vétség elkövetésére szolgáltak, a tettes vagy részes tulajdonai elkobzandók; ha pedig azoknak birtoklása, használása, terjesztése különben is tiltva van, akkor is elkobzandók és megsemmisítendők, ha másnak tnlajdonát képelik. A 6i. § eme tartalmából kettő nyilvánvaló. Egyrészt, hogy amit a törvény az elítélt hatalmi köréből kivesz, azt mellékbüntetésként közjogi erővel teszi. A másik pedig, hogy ennek a mellékbüntetésnek módja, hogy a tettes vagy részes tulajdonjogát enyészteti el. Nem kevesebbet, de többet sem. Hogy ez a törvényes rendelkezés sem akar többet elenyésztetni és különösen, hogy a harmadiknak a lefoglalás előtt jóhiszeműen szerzett tulajdonjogát és zálogjogát sem akarta visszahatólag elkobozni, az eddigieken felül a Bp. 488. §-ának utolsó bekezdéséből is következik. E szerint ugyanis az oly dolog visszaadása iránt, amelyet a tettesnél vagy részesnél, orgazdánál, bűnpártolónál vagy olyan egyénnél foglaltak le, aki ezt a nevezettektől megőrzésre kapta, polgári pert kell indítani abban az esetben is, ha a kérdéses dolog tulajdon átruházására alkalmas módon vagy zálogképpen olyan jóhiszemű egyén birtokába jutott, akit a bűncselekményre nézve sem tettesség, sem részesség, sem orgazdaság, sem bűnpártolás nem terhel* Úgy látszik Bp. idézett rendelkezése többek között az itt szóvá tett tényállásra is alkalmazandó. Ha pedig alkalmazandó rá, akkor a Btk. 61. §-ának a harmadik jóhiszemű jogait is elenyésztető értelme az alábbiak szerint nem csupán az anyagi büntetőjoggal és közjoggal, hanem a bűnvádi eljárással sem volna összeegyeztethető. 3. A mellékbüntetés közjogi jellege, valamint a büntető ítélet, mint a tulajdonjogot közjogi erővel megszüntető jogi tény avval a nemleges következménnyel kapcsolatos, hogy az állam az elkobzott dolog felett közjogi hatalmat nyer, nem pedig magánjogi jogutódlást. Ennek a közjogi jellegnek eredménye azután az is, hogy a kir. kincstárnak, mint magánjogi alanynak sem a mellékbüntetés alkalmazásba vételére, sem pedig annak mellőzésére nézve bele* A törvény ugyan cs^k a sértett igényéről szól. Be nem látható azonban, miért járhat rosszabbul az a jogosult, aki még csak nem is sértett, hanem a bűnvádi eljáráson teljesen kívül álló harmadik )