Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1-2. szám - Az elkobzás magánjogi hatása

92 Df ALMÁS! ANTAL szólása nincs. Époly kevéssé van beleszólása abba, hogy az elkobzott dologgal mi történjék. Ezt tárgyi, még pedig büntetőjogi jogszabályok írják elő és e kérdésben a kir. kincstárnak, mint magánjogi alanynak rendelkező ügyleti akaratnyilvánításai elvileg ki vannak zárva. Azonban, vájjon a mellékbüntetést kimondó jogtétel, avagy az ezt kiszabó bírói ítélet hatásának kezdetére a Btk. ói. §-ának közjogi és parancsoló jellege szintén kihatással van-e és különösen van-e reá oly kihatással, amely a mellékbüntetés visszaható erejét megállapíthatná? Nem szabad ugyanis kétségben lennünk a felől, hogy akkor, amidőn a harmadik jóhiszemüt elzárjuk attól, hogy a bírói lefoglalás előtt szerzett idegen dologbeli jogát érvényesítse, vagy gyakorolja, a mellékbüntetésnek: az elkobzásnak jogi hatályát arra az időre toljuk vissza, amelyben a harmadik a maga dologbeli jogát valósággal megszerezte. Vájjon a közjogi jelleg és a büntetési jogszabályok általános elvei ezt indokolják-e ? Szerény nézetem szerint nem, sőt azok az ily visszahatást egyenesen kizárják. 4. Ugyanis, ha a személyiségi jog legfontosabb és legérzékenyebb, a vagyoni jogokat jóval meghaladó jelentőségű közjogi részének időleges elbobzása, ha a hivatalvesztés és a politikai jogok felfüggesztése nem hat vissza, hanem csak a jövőre, ($t;. és 57. §-ainak 2. bekezdése), akkor valóban alig tudnék okot arra, hogy a tettes vagy részes magánjogi és a személyiségi jognál ma már szerteszéjjel minden jogrendszerben kisebb jelentőségűnek tartott vagyoni jogkörét sokkal csekélyebb mértékben sújtó elkobzásnak miért kell a bűnvádi eljárást megelőző időre is, még amaz időponton túl visszahatnia, amelyben a kérdéses tárgy a Bp. 169. £>-a értelmében érzékelhető módon a bűnvádi eljárásba bevonatott r Ahol a főbüntetésnek a lettes és részes javára s^óló visszahatásához külön ítéleti rendelkezésre szorulunk (Btk. 94. §), ott a büntetendő cselekmény tényálladékán kívül álló jóhiszemű harmadik terhére a mellékbüntetés visszahatását csak akkor fogadhatnók el, ha akár a büntetőtörvény szövege, akár a mellékbüntetés célja ezt elkerülhetetlenné tenné. 5. Azonban ezek is a vissza nem hatás mellett szólanak. A büntetőtörvény szövege azáltal, hogy 61. §-ában az elkobzást a más tulajdonában álló dolgokra — az itt mellőzhető kivételtől eltekintve — egyenesen kizárja, a tettes vagy részes tulajdonában állókra pedig csak annyiban engedi meg, amennyiben a^ok a% ők tulajdonai.