Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 1-2. szám - A nemzetközi bíráskodás a genfi jegyzőkönyvig

78 SZEMLE. olyan klauzulát tartalmazna, amely a pénzösszeg változatlanságát pénzromlás esetére is kimondja. Az a lemondás, amelyet a szerződés tartalmaz, csak annyit jelent, hogy felperesek nem jogosultak nagyobb tartásdíjat követelni, mint amilyen fokú tartást a megállapított pénzösszeg a szerződés megkötésekor reprezentált. Való tény, hogy a békeszerződés tartalma a gazdasági viszonyok súlyosbodását nyilvánvalóvá tette, de senki sem számíthatott a pénz értékének olyan mérvű romlására, amilyen azóta tényleg bekövetkezett. (754/1922. VII. 1923 január 26. Jur. Wschr. 18 a. füzet 1430. 1.) A Reichsgericht — mint látjuk —- messze túl minden formalizmuson, a reális élet szavára hallgatva oldotta meg a felvetett problémát. F. B. — Házasság érvénytelenítése, mert a feleségnek törvénytelen gyermeke él. (A BGB. 1333. §-áho%.) Felperes férj a házasság megkötésekor tudott arról, hogy felesége házasságon kívül mással nemi viszonyt folytatott, de elhallgatta előtte a feleség, hogy ebből a viszonyból egy — még életben levő — gyermek származott. Ennek alapján kérte a férj, hogy a házasság érvénytelennek nyilváníttassák. Az elsőbíróság a keresetet elutasította, a másodbíróság helyt adott a keresetnek és a Reichsgericht alperes felülvizsgálati kérelmét elutasította. (479/1921. VII. — Jur. Wschr. 1924. 9—10. füzet.) A Reichsgericht érdekes indokolása lényegében a következő : a kérdés az, vájjon az a körülmény, hogy alperes a házasságkötés idején egy életben levő törvénytelen gyermek anyja volt, olyan tény-e, amely a BGB. 1333. § szerinti «persönliche Eigenschaften* fogalma alá vonható, avagy csak «persönliches Verháltniss», amely az 1334. § szerint csak «arglistige Táuschung» esetén teszi megtámadhatóvá a házasságot. A törvény tisztán grammatikai magyarázata arra a belátásra vezetne, hogy a törvénytelen gyermek létezése a feleségnek nem személyi tulajdonsága, hanem személyi körülménye. Ámde a való élet felfogása más. Vannak olyan személyi körülmények, amelyek a személyiségben gyökereznek, ebből erednek s általában oly szoros kapcsolatban vannak vele, hogy a mindennapi életfelfogás személyi tulajdonságoknak tekinti őket. Az anyaság is ilyen, még pedig önmagában véve, tekintet nélkül arra, hogy a szüzesség elvesztését is jelenti. Ami a kérdés második részét illeti, hogy t. i. az említett körülmény olyan-e, amelyről feltehető, hogy a férfi annak ismeretében a házasságot nem kötötte volna meg, a Reichsgericht erre igenlően válaszol, mert egy következmények nélkül maradt viszony esetén a férj felteheti, hogy arról a nyilvánosság mit sem tud és nem is fog tudni. De ha élő gyermek létezik, számolni Lehet