Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 1-2. szám - A nemzetközi bíráskodás a genfi jegyzőkönyvig

68 BÍRÓI GYAKORLAT. 5J>. §. A jelen § a valóság bizonyítása iránti indítványnak s az idevonatkozó bizonyítékoknak előterjesztését záros határidőhöz köti. Amennyiben azonban a védekezés arra irányul, hogy a sajtóközlemény valamely nyilvános tárgyalás adatait reprodukálja igazán és hív szellemben, s így a S. T. 44. §-ában körülírt büntethetőséget kizáró ok fennforgásának kérdése képezi döntés tárgyát: az esejben bizonyítandó, hogy a közlés igazán és hív szellemben történt. A budapesti t. kimondotta, hogy az ez irányú bizonyítás a S. T. 53. §-a szerinti korlátozásnak alávetve nincsen (B. J. T. LXXVI. 69. 1.). Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921. évi III. tc. /. §. A kommunista szervezkedés kezdeményezése és vezetése által elkövetett e bűncselekmény büntethetőségét nem zárja ki, hogy a cselekvőség egy része a törvény életbeléptetése előtt vette kezdetét s életbeléptetés után csupán folytatódott ez a cselekvőség; mert — amint a C. kiemeli — a vádbeli tett folytatólagos egység, melyet jogilag a maga egészében egységesen kell elbírálni (B. J. T. LXXVI. 78. I.). 5. §. Az e § szerinti izgatást állapította meg a C. azzal a tudományos képesítéssel nem bíró egyénnel szemben, ki oda nyilatkozik, hogy lesz még Mezőhegyesen jószágigazgató, hogy az ő himnusza nem a magyar himnusz, de a proletár himnusz (B. J. T. LXXVI. 79. 1.). 7. §. Nemzetrágalmazás vétségét a C. döntése szerint, nemcsak megtörténtnek állított valótlan tények állításával vagy híresztelésével lehet elkövetni, hanem olyanokkal is, melyek mint a jövő eseményei elképzelhetők, habár ezek csak az állító vagy terjesztő elképzelései, vágyának, reményének tárgyai is. Megállapíttatott a vétkesség ama nyilatkozat miatt, hogy újból bejönnek a románok s az ország egy részét elfoglalják (B. J. T. LXXVI. 77. 1.). Megállapíttatott a bűnösség a nyilatkozat miatt, mely a magyar államot olyannak tünteti fel, melyben testvért testvér ellen uszítanak, amely megvetésre, utálatra méltó, mert világosságot nem tűrő rendőrállam (B. J. T. LXXVI. 100. 1.). 8. §. Nemzetgyalázás állapíttatott meg ama nyilatkozat miatt, «zsivány országban élünk» (B. J. T. LXXVI. 77. L). Ugyanezen bűncselekmény állapíttatott meg azzal szemben, aki valamely egyesületből való kilépésének jelzése céljából távolította el sapkájáról a nemzeti színű szalagot (u. o. 140. 1.).