Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 1-2. szám - A nemzetközi bíráskodás a genfi jegyzőkönyvig

62 BÍRÓI GYAKORLAT. börtönnel büntetendő cselekményre állapít meg hosszabb tartamú büntetést: úgy az összbüntetést börtönben kell kiszabni. Ha ellenben különböző ítéletekkel kiszabott szabadságvesztésbüntetéseknek összbüntetésbe foglalásáról van szó, úgy nem a szabadságvesztésbüntetésnek a B. T. K. különös részében megállapított tartama, de annak az ítéletekben megállapított tartama irányadó. Amennyiben az ítéletileg kiszabott börtönbüntetés tartama hosszabb, mint a másik ítéletben kiszabott fegyházbüntetés tartama : úgy az összbüntetést börtönben, ellenkező esetben fegyházban kell kiszabni. Ugyanez a jogegységi határozat foglalkozik a különböző ítéletekkel kiszabott többrendbeli mellékbüntetés számítása kérdésével. Kimondja a határozat, hogy a mellékbüntetések tartama az összbüntetés befejeztével veszi kezdetét és párhuzamosan folyik. Amennyiben tehát a mellékbüntetés tartama az egyik ítéletben 10, a másikban 5 év: úgy 10 év múlva mindkét mellékbüntetés tartama letelik. A B. T. K. különös része. I2j. § 3. pont. Felségsértést képez a cselekmény, mely arra irányul, hogy a magyar állam területének egy része erőszakkal idegen uralom alá jusson. Kimondotta azonban a C, hogy e minősítés nem alkalmazható oly cselekményre, mely az ellenséges területcsonkítás után, annak biztosítása végett követtetik el (B. J. T. LXXVI. 20. 1.). 1J2. § 2. bek. Az izgatás kritériumát egy alsóbírósági ítélet ott kereste, hogy a cselekmény alkalmas-e a harcra, támadásra, veszélyes indulatok felkeltésére, tettre kész gyűlöletre való ingerlésre. A C. azonban nem azonosította magát e felfogással, indokul hozván fel, hogy a törvény csak gyűlöletről szól, de nem kívánja a tényálladék létrejöttéhez a fokozott, kirobbanáshoz már közel álló közvetlen veszélyt tartalmazó gyűlöletkeltést (B. J. T. LXXVI. 58. 1.) Eleme e bűncselekménynek, hogy a magatartás valamely osztályt, nemzetiséget vagy felekezetet izgat gyűlöletre a másik ellen. Azért a C. egy döntése szerint nem valósít meg izgatást a nyilatkozat, mely az eltérő politikai felfogással bíró egyéneket izgatja egymás ellen gyűlöletre (u. o. 112. 1.). Ingadozó a gyakorlat abban a kérdésben, hogy a zsidóság az izgatás szempontjából az osztály avagy a hitfelekezet fogalma alá tartozik-e. Egy határozatában a C. a zsidóság ellen intézett támadást az osztály elleni izgatás fogalma alá vonta (u. o. 58. 1.).