Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 1-2. szám - A nemzetközi bíráskodás a genfi jegyzőkönyvig

A VALORIZÁCIÓ, MINT TÖRVÉNYALKOTÁSI PROBLÉMA STB. J I az általános kvóta felé emelkedhetik.1 1919 előtt keletkezett telki terheket és olyan állandó terheket, amelyek tőkeben nem követelhetök, teljes mértékben kell átszámítani, az 1919 előtt keletkezett járadékadóságot pedig 75% erejéig, de ezt az utóbbi mértéket fontos okból le is lehet szállítani (34. §). A bekebelezett jogokra vonatkozó rendelkezések az olyan követelésekre is vonatkoznak, amelyek az ingatlant bekebelezés nélkül is terhelik (10. §. Köztartozások). Az ingatlant nem terhelő 1922 január 'i-e előtt keletkezett kölcsönkövetelések esetében, amennyiben a bíróság magasabb vagy alacsonyabb kulcsot nem alkalmaz (felek akaratának interpretálása stb. alapján) az átszámítás io° o erejéig történik 2 (11. § 1. bek.). Az ilyen követeléseket esetleg csak a késedelem miatti felelősség alapján számítják át (11. § 2. bek.). Az 1921 december 3 i-ike után keletkezett tartozásokra természetesen a már ismertetett általános szabályok nyernek alkalmazást. A záloglevelek, kötvények, takarékbetétek és biztosítások esetében az a helyzet, hogy ugyanazon személy: a záloglevélvagy kötvénykibocsátó-intézet, a takarékpénztár vagy a biztosítóintézet sok személlyel szemben van fizetésre kötelezve. Az esetleges egyességi tárgyalás vagy per valamennyi hitelező részvétele esetében technikailag alig volna lebonyolítható, éppen ezért a rendelet értelmében az ilyen adósok követelhetik, hogy az egy karegóriába tartozó hitelezők (záloglevélbirtokosok, kötvénybirtokosok, stb.i részére kurátort jelöljenek ki, aki az illető kategóriába tartozó hitelezőket képvisel. Kurátort kell kijelölni akkor is, ha 20 hitelező kéri. A kurátort bíróság jelöli ki. A hitelezők a kurátor mellé három bizalmi egyént és három helyettes bizalmi egyént választhatnak. A kurátor és az adós közt létrejött egyesség vagy a köztük folyó perben hozott ítélet valamennyi hitelezővel szemben hatályos, a kurátor egyességéhez vagy joglemondásához azonban bírói jóváhagyás kell, amely csak a bizalmi egyének meghallgatása után történhetik meg, ha ilyeneket választottak ^o. §), A -áloglevélkibocsátó-inté^etek annak a zloty-összegnek az erejéig, amelyre összes jelzálogos követeléseiket átszámítják, új zálogleveleket bocsátanak ki,3 amelyeknek törlesztési tervezetét a 1 A már felhozott példánál, ha a 9000 1. m. a 20%-os csoportba tartozó ingatlanra nyújtott jelzálogos hitel, a követelés 4 zl. = 7.200,000 1. m. lesz, ha azonban az összeg vételárhátralék volt, amennyiben a bíróság nem ítél meg kevesebbet, 5 zl. = 0.000,000 I. m. lehet. 2 A már felhozott példánál nem biztosított személyes adósság esetében a követelés 2 zl; = j.600,000 1. m. lesz. 3 Érdekes megjegyezni, hogy a 5. német végrehajtási rendelet a konvertálás útján átértékelést fakultatíve átveszi. 4*