Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 1-2. szám - A nemzetközi bíráskodás a genfi jegyzőkönyvig

A M. KIR. KÚRIA ÉVNYITÓ TELJES ÜLÉSE. 4? jogszabály alkotó szerepének lehető legtökéletesebb betöltését jelölöm meg. A legfőbb ítélőszék a mult században, alkotmányunk és magánjogunk akkori nagy válságában korszakalkotó módon felelt meg e gondviselésszerű megbízatásának. Legyünk hívek elődeinkhez és bölcsen élve a jogszabályalkotásra szóló felhatalmazással, oldjuk meg saját erőnkből a nemzet egyetemét izgalomban tartó jogi problémákat. Jogalkotó munkánkban csak szilárd és tiszta lelkiismeretünkre hallgassunk, de igyekezzünk megtalálni a háború folytán feldúlt gazdasági viszonyok között is a méltányos jog alkalmazásának kellő mértékét. Jövő munkásságunknak erre a korszerű feladatára rámutatva a teljes ülést megnyitom. * Ez az évnyitó elnöki beszéd a magyar jogászvilág körén túl is hivatva van erős visszhangot kelteni. A jogeszme fenntartó és egyensúlyozó erejének hanyatlása, a bírói tekintélynek kikezdése, a törvényhozó hatalomnak a változott viszonyokkal szemben való elzárkózása nem csak a jogászvilágot érdekli és nem csak a jogászi hivatás gyakorlásának teljességét gátolja, hanem a nemzet egyetemes érdekeit is veszélyezteti. A pártatlan bírói ítélkezés : a törvény előtti egyenlőségnek a bírói ítéletekben való érvényre juttatása és a bírói tekintély kisebbítésével szemben a méltóságteljes néma hallgatás párosulva a közéletnek fokozódó konszolidációjával lassan helyreállítja majd a jogeszme tiszteletét és a pártatlanul ítélkező független bíróság tekintélyének elismerését; ellenben a törvényhozás mulasztásait a legjobb akarattal sem pótolhatja minden irányban a folyton fejlődő és a napi élet ütő erén kezét tartó bírói joggyakorlat. Ez a körülmény teszi kiválóan értékessé a kir. Kúria elnökének évnyitó beszédét, mert a legmagasabb bírói székről s nyilvánosan hangzott el a-vád a törvényhozó testülettel szemben és ezzel a váddal szemben csak egy jogos védekezés van: a háború, a legyőzés és a forradalmak okozta változások folytán beállott társadalmi és gazdasági viszonyoknak törvényekkel szabályozása. E törvényeket pedig a nemzetgyűlésnek kell meg-