Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)
1925 / 1-2. szám - A nemzetközi bíráskodás a genfi jegyzőkönyvig
44 A M. KIR. KÚRIA ÉVNYITÓ TELJES ÜLÉSE. alkotni és e feladat alul nem lehet kibújni azon a címen, hogy a kir. Kúria máskor is már pótolta a törvényhozás mulasztásait. Az általános szabályozás: a törvényhozói intézkedés az esetek többségében a peren kívül kiegyenlítést teszi lehetővé s csak a vitára alkalmat adó esetek jutnak bírói döntés alá; ellenben ha a legfelsőbb bíróság joggyakorlata pótolja az általános jogszabályt, akkor per nélkül a bírói joggyakorlatban megnyilvánuló jogszabály nem képes érvényesülni. Tessék csak a járadékok felemelésére gondolni. Ha a kir. Kúria nem tudott volna ellentállani a közvélemény sürgetésének és döntvényt alkotott volna a baleseti és szerződéses járadékok valorizálhatásáról, akkor csonka országunk összes bíróságait a perek ezrei özönlötték volna el oly időben, amikor a válságos gazdasági viszonyok következtében amúgyis nagyon sok a per. Ellenben ha a mult év elején közzétett és a járadékok valorizálásáról szóló igazságügyminiszteri törvénytervezet törvénnyé vált volna, sok ezer nyomorgó családon segítve lett volna és az e törvénnyel keletkező perszaporodás sem lett volna jelentékeny. Úgy hallatszik, hogy a kormány a valorizációs törvényjavaslatok beterjesztése alól fiskális érdekből zárkózik el, nehogy az állami tartozások valorizálására is kénytelen sor kerüljön. Ha így áll a dolog, ez nem lehet jogos ok a részleges valorizáció elől való elzárkózásra. A bíróságok ott, ahol nincs késedelem, nincs előbbi állapotba helyezéssel kapcsolatos kiegyenlítődés pénz és egyéb érték közt, igazán csak mint törvénypótló hatalom léphet csak fel; de ha erre a térre lép, az a perek tízezreit fog eredményezni, ami viszont hosszú időre terjedő jogbizonytalanságot teremtene. Ezt el kell kerülni. Vajha a legfőbb kurulisi székből elhangzott intő szó eredményes törvényhozói munkát szülne. —r—s.