Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 10. szám - A valorizációs törvényjavaslat

49B SZEMLE. ben az elsőbíróság alperesek terhére megállapította a szerzői jogbitorlást és ezért pénzbüntetést szabván ki, kötelezte alpereseket, hogy felperesnek vagyoni és nemvagyoni kára fejében 2.000,000 korona kártérítést fizessenek meg. A másodbíróság ezt az ítéletet kelybenhagyta, azonban a Pp. 509. §-a ellenére sem mondotta ki, hogy az ítélet a teljesítési határidő lejárta után felülvizsgálati kérelemre való tekintet nélkül végrehajtható. A másodbíróságnak ugyanis az volt az álláspontja, hogy mivel a per főtárgyára vonatkozóan az előzetes végrehajthatóság nem mondható ki. csupán a járulékos természetű vagyoni kártérítésre az előzetes végrehajthatóság nem mondható ki. A per főtárgya ugyanis a másodbíróság álláspontja szerint a szerzői jogbitorlás megállapítása. A másodbíróság ezen határozata ellen felperes felfolyamodással élt és a Kúria P. I. 609/1925. sz. végzésében a másodbíróság határozatát megváltoztatta és kimondotta, hogy a másodbíróság ítelete a teljesítési határidő lejárta után felülvizsgálatra való tekintet nélkül előzetesen végrehajtható. Indokolásában kimondotta, hogy «a szerzői jogról szóló 1921 : LIV. tc. 18. i;-a szerint követelhető kártérítés, habár megítélésének előfeltételei, vagyis a bitorlás megállapítása bizonyos esetekben büntetőjogi következményekkel is járhat, a szerzői jog bitorlásának nem járuléka, hanem önálló polgárjogi követelés)). A Kúria határozata megfelel a szerzői jogi törvény és eljárási rendelet rendelkezéseinek. Semmilyen törvényi alapja nincs annak a felfogásnak, hogy a szerzői jogbitorlás iránti perben a büntetés iránti igény lenne a főtárgy. Ellentmond ennek a 9800/1922. számú szerzői jogi eljárási rendelet is, amelynek 5. § 2. bekezdése szerint büntetés iránti igény csak a keresetben terjeszthető elő, később nem, továbbá a Szjt. 27. §-a, amely szerint felperes a büntetés iránti igényétől el is állhat. Az a körülmény, hogy a szerzői jog bitorlásából két igény származik, még nem jelenti azt, hogy a magánjogi igény a büntetőjogi mellett csak járulékosnak tekintessék. Hiszen a törvény 18. §-ának 2. bekezdése olyan esetet is ismer, amikor a jogbitorlásnak csak magánjogi következményei állanak be. — A Bn. kerítésre vonaiko-ó rendelkezéseit módosítja az 1.925 : XIX. tc. 2. §-a, amely törvénynek 1. $-a a nőkkel és gyermekekkel űzött kereskedés elnyomása végett Genfben 1921. évi szeptember 50-án kelt nemzetközi egyezményt az ország törvényei közé iktatja. Az új nemzetközi egyezményben foglalt kötelezettségnek megfelelően, illetve annak szellemében történt a módosítás. Elsősorban is a Bn. negyedik fejezetének XIII. cikkében (kerítés) a nők részére biztosított büntetőjogi védelem,