Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 10. szám - A valorizációs törvényjavaslat

SZEMLE. mint hitelezőinek. Valóban nem tudjuk, felérnek-e a kényszeregyezségnek a csőddel szembeni előnyei (mert az természetes, hogy az egyes már beállott fizetésképtelenség szempontjából a legrosszabb kényszeregyezség is jobb a legjobb csődnél,) azzal a hátránnyal, hogy sokan mennek kényszeregyezségbe, akik ilyen expediens nemlétében mégis csak visszariadnának a csődtől és erőik végső megfeszítésével inkább fizetnének. Továbbá a kényszeregyezség puszta létezése arra csábítja a könnyelműbb elemeket, hogy amikor a passzíváik kezdik néhány °/o-ka\ meghaladni a vagyonukat, nyugodtan tovább hazardíroznak, ahelyett hogy tisztességgel és törvény szerint lelikvidálnák a helyzetet. Nem is beszélünk a rosszhiszeműekről, akik azért nyitnak üzletet, hogy hitelt vegyenek igénybe, és azért vesznek hitelt igénybe, hogy az idegen vagyon felét megtartsák, másik felével pedig kifizessék a kényszeregyezségekben szokásos 40—^0% által már eleve megpuhult hitelezőket. A kényszeregyezség szépen elgondolt intézmény, de nem gondol arra, hogy az életben mindig megpróbálkoznak nemcsak élni, de visszaélni is a dolgokkal, s tehát a jogintézmények sokszor nem annyit érnek, amennyit jóakarattal ki lehet, hanem amennyit a legrosszabbal is még ki kell hozni belőlük. Hasonlóak az aggályok az ingó jelzáloggal szemben. Mert hol lesznek az adósnál maradt zálogtárgyak, amikor majd kielégítés végett jön értük a hitelező? Más az ingatlan, amelyet nem lehet eltüntetni, sőt hála a telekkönyvnek, még "jóhiszemű harmadik »nak sem lehet újabban lekötni, ha egyszer jelzálog van rajta. De az elmozdítható és nem öröklétű ingóságokról, amelyeknek száma is nagyobb, jelentősége is kisebb, lehetetlen nyilvánkönyvet szerkeszteni. S tehát az ingó-jelzálogos hitelező vagy annak lesz kitéve, hogy joga kezdettől nem ért semmit, mert előtte már más áll, vagy — ellenkező szabályozásnál — annak, hogy joga megszűnt, mert őutána másnak is zálogjogot adtak a dolgon. Marad majd a büntetőszankció. Egyébként említsük meg, hogy kerülőúton ma is gyakran létesítenek ingójelzálogot : végrehajtható közokiratnak megegyezéses létesítése és ennek alapján foglalás vezetése által. Mert hisz a végrehajtási zálogjog jelzálog. Fel lehetne vetni, hogy az így létesült végrehajtási zálogjog érvénytelen, mert in fraudem legis létesült: t. i. épp annak a szabálynak a megkerülésével, hogy ingón csak kézizálog van. De in praxi még nem hallottuk, hogy ezt az érvénytelenséget érvényesítették volna. Kevéssé tűnt fel annak a háromszakaszos javaslatnak a benyújtása, mellyel az igazságügyminiszter a lejáró kárkamat-