Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 1-2. szám - A nemzetközi bíráskodás a genfi jegyzőkönyvig

A NEMZETKÖZI BÍRÁSKODÁS A GENFI JEGYZŐKÖNYVIG. értelmezése, a nemzetközi jog bármely kérdése, a nemzetközi kötelezettség megszegésének ténymegállapítása vagy a jóvátétel terjedelme és módja képezi a vita tárgyát. De hogy a föltétlen bíróság elé vitel obiigatóriuma volna ebben a rendelkezésben kimondva, azt, ismétlem, bármennyire óhajtanám, megállapítottnak nem tartom és most már le is szögezhetjük, hogy a döntő körök ezt szintén így értelmezik. A népszövetségi egyezségokmány az állandó nemzetközi bíróság szervezetével csak annyiban foglalkozott, hogy a nemzetek szövetségének Tanácsára utalta az állandó nemzetközi bíróság felállítására vonatkozó tervezet kidolgozását. A bíróságnak hatáskörére nézve azonban fontos kijelentést tett, mert kimondta, hogy az ki fog terjedni a felek részéről elébe terjesztett minden nem^etkö^i jellegű vitás esetre. De még tovább ment. Kimondta azt is, hogy a bíróság azonfelül véleményt fog nyilvánítani minden olyan vitás esetben és kérdésben, amelyet a nemzetek szövetségének Tanácsa vagy közgyűlése hozzá utal. Világos kijelentése ez a szerkezet annak, hogy nemcsak bírói hivatás gyakorlására hivatott a «Cour permanente de justice»>. de az a Tanácsnak és a közgyűlésnek is jogi szakértője is lesz. 1920 december hó 13-án a nemzetek szövetségének közgyűlése csekély módosításokkal el is fogadta azt az állandó nemzetközi bírósági tervezetet, melyet tíz nagy jogászból álló szaktestület dolgozott ki. Ha a tervezetnek több hiánya is van, mert nagyon távol áll a nemzetek egyenjogúságának érvényesítésétől, mégis nagy eseményszámba ment annak a régi vágynak teljesedése, hogy végre valóságos állandó nemzetközi bíróság működhessék. Csak az óhajtandó, hogy a nemzetek szövetségének többi szervei ne mulasszák el legelsőrangú, legpártatlanabb szervök igénybevételét. E tekintetben az újabb időben örvendetes haladás van és eddig csak a nemzetek szövetsége iránt a tiszteletet fokozta, ha a nemzetek szövetségének más szervei a nemzetközi bíróság véleményét fogadták el. Csak a lengyel német telepesek és az állampolgársági kérdés vitás ügyeit említem. Mindkét véleményt és különösen indokolásait irodalmi úton is megvilágítottam. Ezek a bírósági vélemények valóságos kincsesbányái a kisebbségi jogvédelem vezető gondolatkörének. Ezért törekedtünk mi magyarok is hivatalos és társadalmi képviseleteinkben mindig arra. hogy az állandó nemzetközi bíróság minél intézményesebben kapcsolódjék bele valamennyi, de különösen a kisebbségi jogvédelmet biztosító eljárásba. III. Nagy reményekkel fordultak a föltétlen kötelező nemzetközi bíráskodás hívei a genfi jegyzőkönyv tervezett jogrendje