Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 7. szám - Az élet és a testépség hatályosabb védelméről

294 FINKEY FERENC kérelmet izetlenül visszautasító (kuss) sértettet zsebkésével szívenszúrta. A másik esetben a sértett garázdán viselkedett egv táncmulatságon, a rendezők emiatt ki akarták vezetni, a sértett ellentállt, mire a rendezők egyike agyonszúrta. Mindkét esetben a kir. Kúria a vádlott cselekvőségét, a használt eszközre való tekintettel, olyannak találta, hogy a vádlottnak feltétlenül tudnia kellett a tevékenység halálos eredményét s miután azt akarattal véghezvitte, az ölési szándék megállapítható volt. Más, csaknem hasonló esetekben ellenben a kir. Kúria is hozzájárult az alsóbíróságoknak halált okozó súlyos testi sértésre szóló minősítéséhez. Természetesen az ilyen kritikus esetek eldöntése mindig a fennforgott speciális ténymozzanatoktól függ, azonban az emberi élet nagyobb értékelését itt sem lehet eléggé a bíróságok figyelmébe ajánlanunk. A Btk. 281. §-ának a megállapításához nem szükséges, sőt elvileg ki van zárva az ölési szándék megfontoltsága; a feltétlenül haláltokozó fegyver tudatos és akaratos használata azonban már magában eléggé bizonyítja az ölési szándékot. Hiszen az eshetőleges szándék is szándék, már pedig a tettes ilyen, feltétlen bizonyossággal haláltokozó tevékenység akaratos elkövetésénél tisztában van az eredménnyel és belenyugszik abba. A szándékos testi sértés tényálladékairól, minősített eseteiről és büntetési tételeiről rendelkező szakaszokban úgy elméleti, mint gyakorlati oldalról észlelt különböző hiányokra (a három alaptényálladék formalisztikus megkülönböztetése, a pénzbüntetéseknek logikátlan alkalmazása, a minősített esetek hézagai) ezúttal nem akarok kiterjeszkedni. A gyakorlatból is csupán a felmenőkkel szemben elkövetett súlyos testi sértések miatt kiszabott büntetések túlságos enyheségét emelem ki. Volt eset, hogy a fiú vagy az unoka, aki öreg apját, igazán csekély okból a legkegyetlenebbül összeverte és súlyos sérüléseket ejtett rfjta, 3 vagy 6 havi fogházat kapott. Kissé bővebben ki kell azonban terjeszkednem a gondatlan emberölés és a gondatlan súlyos testi sértés eseteiben a legutóbbi években tapasztalt rendkívüli lágykezű bírói gyakorlatra. Bíróságaink mentségére ugyan itt rögtön le kell szögeznénk hógy a felelősség ezért a valóban túlenyhe gyakorlatért első sorban tényleg a törvényhozásra hárul. A Btk. igazán kesztyűs kézzel írta elő e két tényálladékra a büntetési tételeket. A gondatlan emberölés miatt a 290. § szerint 3 évig, a gondatlanságból okozott súlyos testi sértésre a 310. § értelmében 3 hóig (s csak a hivatásbeli hanyagságból származó gondatlanság esetére egy évig) terjedhető fogház a büntetés.