Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 5-6. szám - Késedelmes jogérvényesítés és valorizáció

246 BÍRÓI GYAKORLAT. tetése nélkül ugyan, de az eljárás egyéb adataiból megállapít­hatólag nyilván a társaság részére írta alá a tőzsdebírósági alá­vetést tartalmazó kötlevelet. (2350/1924. hh. Tábla 4137/925.) Az egyenes adós által aláírt és a tőzsdebírósági alávetést tartalmazó kötlevélre a szöveg alá írt ez a nyilatkozat: * fenti kötlevelet szavatolom)) kifejezett alávetés hiánya miatt a keres­kedő kezessel szemben sem állapítja meg a hatáskört. (Kir. tábla 5. P. 1649/1925.) M alapügyletre kikötött hatáskör kiter­jed az ügylet prolongálásából eredő, különösen a halasztási díjak iránt indított perre is a halasztási díj járulékos természeté­nél fogva. (821/1924., 1719/1923, illetőleg kir. tábla 5. P. -863/1925.) Megállapította a bíróság hatáskörét a nem jogosított ügynök által aláírt, tőzsdeügynöki kötjegynek címzett iratban foglalt tőzsdebírósági alávetés alapján, amikor megállapítást nyert, hogy az ügynököt alperes az ügyletnek megkötésére (nem pedig csak közvetítésére) felhatalmazta és az ügynök a tőzsdén kívül megbízója részére meg is kötötte az ügyletet. (1414/1921.) Eltérőleg az eddigi részben ellentétes gyakorlattal, meg­állapította a tőzsdebíróság hatáskörét olyan vagylagos alávetés alapján, ahol a kétféle bíróság között való választás jogát a kötlevél kifejezetten egyedül leiperesnek adja meg. Ilyen eset­ben az alávetés tartalmilag nem határozatlan, alperes elhatáro­zása végleges és azáltal, hogy felperes a tőzsdebíróságot vá­lasztja, ennek hatásköre alperesre nézve kizárólagossá válik. Nem ellenkezik az alávetés határozottságával az, hogy felperes a tőzsdebíróság és a rendes bíróság hatásköre között választhat. Ugyanilyen választási jog illeti meg ugyanis felperest mind­annyiszor, valahányszor alperes egyoldalúan vetette magát alá a tőzsdebíróság hatáskörének. (327/1924.) Az álképviselő alperesként perbe vonható, ha a megbízó ellen a tőzsdebíróság hatásköre megállna (2561/1924, hh. kir. tábla 5. P. 58/1925.), de az álképviselő felperesként nem vonhatja perbe a vele szerződő felet a felhatalmazás nélkül más nevében megkötött ügylet alapján, hacsak az álképviselővel szerződő fél nem választotta a szerződésnek az álképviselő ellen való fenntartását. Az álképviselő ugyanis csak köteles az ügyle­tet a vele szerződő fél kívánatára állni, de nincs joga magának az ügyletbe félként belépni. (78/1922.) A tőzsdebírósági hatáskör kérdésében hozott tőzsdebíró­sági határozat felülvizsgálásának terjedelmét illetőleg kimondotta a kir. ítélőtábla, hogy a tőzsdebíróság a bizonyítékokat szaba­don mérlegeli s amennyiben mérlegelési és indokolási köteles-

Next

/
Thumbnails
Contents