Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 5-6. szám - Késedelmes jogérvényesítés és valorizáció

242 BÍRÓI GYAKORLAT betartása, nevezetesen nem szükséges az, hogy a vevő a teljesítésre menő óvás felvétele után az újabb késedelem beálltakor kellő időben kártérítésre menő újabb óvást vegyen fel. (247/1921.) Ha a vevő, aki vételárelőleget kapott, késedelembe esik a szállítással, az árkülönbözeten felül a késedelem beálltától az előleg visszafizetéséig, illetőleg az elkésett szállításig kamatot (heti 2%, illetőleg havi 172%) tartozik fizetni (2157/1924.), viszont az előleg adása és a szállítási késedelem közötti időre az előleg után kamat nem jár. (236/1925.) Az előleg iránti megállapodás folytán ugyanis a vevő a szerződésszerű teljesítési határidőig, de csakis eddig engedte át kamatmentesen az előleget. A szállítási késedelem olybá veendő, mint az előleg visszafizetése körüli késedelem s az előlegnek a megállapodásszerű időn túl való használata. A kamatra vonatkozó ezen igény nem nyer kielégítést sem azáltal, hogy az eladó utóbb késedelmesen szállít, sem azáltal, hogy nemszállítás miatt árkülönbözetet fizet. Ellenkező, de szerintem kifogásolható a 908/1924. sz. döntés, mely szerint az árkülönbözet-elszámolás napjáig nem jár kamat az előleg után, mert az árkülönbözet megítélésével a vevő érdeke teljes kiegyenlítést nyer. Elutasította az előleg kamataira érvényesített követelést a bíróság, amikor az eladó jogfenntartás nélkül vette vissza nemszállítás esetén az előleget.(1667/1924.) Nem ítélte meg a bíróság az elmaradt továbbeladási hasznot, amikor a piaci árhoz képest a szerződéshez hű fél javára nem mutatkozott árkülönbözet. (139/923., 1673/924.) Kimondja az ítélet, hogy az ilyen elmaradt továbbeladási hasznot felperes csak úgy kérhetné, ha egyedül alperesnek nyilvánvaló vétkessége folytán s annak ellenére, hogy felperes a maga részéről saját vevőjével szemben a teljes gondosságot fejtette ki, esett volna késedelembe felperes saját vevőjével szemben, alkalmat adva utóbbinak az ügylettől való elállásra. Nem tekintette a bíróság a 65. § c) pontja alá eső fedezeti vételnek s nem ítélte meg az ezáltal felmerült árkülönbözetet, amidőn takarmányliszt vevője a nem szállított liszt helyett állatainak etetése céljából tengerit és árpát vásárolt. (965/1922.) A szerződésszerű mennyiségnél kevesebbnek szállítása esetén a vevő (a 2%-nál nagyobb) hiánynak utáns ^állítás át nem követelheti, ha a hiányzó mennyiségre nézve a 66. §-nak megfelelően szállítás iránt óvással nem él. (1711/1923.) Ha a szerződő fél még a késedelem beállta előtt indított pert teljesítés iránt, ez a 66. §-nak megfelelő-óvásfelvételt pótolja, (1066/1923.) A Szokások késedelmi rendszere szerint a Szokások sze-