Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 5-6. szám - Késedelmes jogérvényesítés és valorizáció

238 BÍRÓI GYAKORLAT. nyok között, amikor a kamatban nemcsak a tőke használatáért fizetett ellenszolgáltatás, hanem az esetleges értékcsökkenésért kikötött biztosítási díj is foglaltatik. Másfelől bejegyzett kereskedők között létrejött kamatkikötést is a jó erkölcsökbe ütközőnek és érvénytelennek nyilvánított a bíróság és a kikötött kamatot a szokásos mértékre szállította le, amidőn ez a folyósítási jutalék címén megállapított kamat a kamatozásnak akkor, 1921. évben általában szokásos mértékét lényegesen túlhaladta. (968/1921.) Kimondta a bíróság, hogy a kamattörvények alkalmazása szempontjából a bej. kereskedővel egy tekintet alá esik a bejegyzésre köteles, de magát bejegyeztetni elmulasztó kereskedő. (23 50/1924.) Az 1923 :XXXIX. tc. alkalmazása körében nem valorizált követelés után rendszerint heti 2%, illetőleg havi 1 V20, o kamatot ítél meg, hacsak az adós nem bizonyítja a törvényben megállapított mentesítő okokat, különösen, ha késedelmét az adós nem exculpálja. Valorizált és pedig bárminő mértékben mérsékelten valorizált tőke után a bíróság az idézett törvény 2. §-ának 2. bekezdése szerinti alacsonyabb és pedig 27, 15, i83/4, 141/2 és 13%-ot ítél meg a bankkamatláb mindenkori változásához képest, amely változó kamatlábaknak az 1923 december ió. és a legutóbbi bankkamatlábváltozás időpontja, 192$ március 27-ike közötti időre i7*2%-nyi kamat felel meg. Ezt a kamatlábat a bíróság néha, de ritkán mérsékli. Ki kell emelnem, hogy ezt a 27%-nyi stb. kamatot a hitelező nemcsak az alapösszeg, hanem az egész valorizált tőke, amelyet csak az alapösszeg egyenértékének tekint (2/291.), tehát a valorizációs többlet után is kapja. Idegen valutában megítélt követelés után a bíróság évi 5% kamatot ítélt meg. (2150/1922.) III. Az értékpapirkereskedő, illetőleg bankári üzletre vonatkozólag több ízben kimondta a bíróság, hogy megfelelő féde-et hiánya esetleg jogot adott eladónak a lebonyolításra, de nem teszi a lebonyolítást kötelességévé. (1951/923., 2350/924.) Az értéküzleti szokások 25. §-ának azon intézkedésére vonatkozólag, mely szerint a lebonyolításból a késedelmes fél javára esetleg mutatkozó felesleget- a késedelmes félnek ki kell adni, kimondta a bíróság, hogy nem követelheti ennek a feleslegnek kiadását az, aki előbb az üzlet létrejöttét megtagadta és csak akkor ismerte ezt be, amikor értesült, hogy az eladó által a megtagadás folytán eszközölt lebonyolításból az ő javára mutatkozik felesleg. (1962/1923.) A híressé vált Szalámi-részvények ügyével kapcsolatban kimondta a tőzsdebíróság, hogy a tulajdonképpeni kos^tügylet