Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 5-6. szám - Késedelmes jogérvényesítés és valorizáció

BÍRÓI GYAKORLAT. 239 (értékpapírok eladása, későbbi határidőre visszavétellel összekapcsolva) nem burkolt kölcsönügylet, hanem adás-vétel, amelynél a vevő megszerzi a papírok felett való szabad rendelkezési jogot s hogy azokat a megállapított határidő előtt az ellenérték előzetes lefizetése esetén sem köteles szolgáltatni. (2078/1924.) Részvénykihelyezés iránt létesült a meta szerződésre vonatkozik a bíróság 490/924. számú ítélete. Peres felek meghatározott mennyiségű részvénynek 1923 december 31-ig leendő kihelyezése iránt kötöttek szerződést úgy, hogy a kihelyezés alperes feladata volt, egyben megállapodtak, hogy az 1923 december 31-én visszamaradó részvénytömeget alperes előre meghatározott fix áron, amely felperes részére bizonyos nyereséget biztosított, jogosult és köteles átvenni. Felperes azon az alapon kért kártérítést, hogy alperes a részvényekből hónapokon keresztül, a nagy konjunktúra ellenére semmit nem helyezett ki s így a maradvány az előfordult árfolyamoknál lényegesen alacsonyabb fix áron jutott az a meta viszony lejártakor alperes birtokába. A bíróság a keresetet elutasította és kimondta, hogy alperes nem járt el vétkesen, amidőn a kérdéses idő alatt nem helyezett ki részvényeket, amivel azok árának hanyatlását megakadályozta. Kötelessége volt ugyanis az ítélet szerint alperesnek a többi részvénybirtokosnak s ezek között felperesnek is érdekeire tekintettel lenni s ezért a részvények árfolyamát lehetőleg tartani. De ettől eltekintve az elutasítás indoka gyanánt azt is megállapította, hogy az a fél, aki a közös üzletből a másiknak, előre nyereséget biztosít, megszerzi ezzel azt a jogot, hogy saját üzleti elvei, saját üzleti politikája szerint járjon el s a másik fél, aki veszteségi kockázatot nem visel, sőt akinek bizonyos nyeresége előre biztosítva van, nem kívánhatja, hogy szerződő társa üzleti gestióját egyedül az ő érdekeihez idomítsa. A tőzsdetanács 15 59/1919. számú határozata szerint a proletárdiktatúra kitörésekor függőben maradt ügyletekre nézve megállapított kényszerlebonyolítás alá nem esnek a leszámolásban részt nem vevő megbízók és a bizományos között kötött azok az értékpapirvételi ügyletek, amelyek már a proletárdiktatúra kitörése előtti fizető napon voltak lebonyolítandók és pedig akkor sem, ha az értékpapírok továbbra is a bizományosnál maradtak. (264/920.) Egyébként sem hivatkozhatik erre a kényszerlebonyolításra az az eladó, aki nem közölte vevőjével, hogy ezzel a joggal élni kíván, sőt 1919 szeptember i-én kapott eladási megbízásra hónapokon át hallgatott. (148/1920.) A Devizaközpont felállítása nem mentette fel a szerződő felet a szerződés nemteljesítése folytán előálló kártérítési köte-