Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 1-2. szám - A bírói függetlenség. 1. [r.]

A BÍRÓI FÜGGETLENSÉG. 9 a bírót a törvény aktív szolgálatában kizárja a törvényhozó testületből s erkölcsi függetlenségét nem akarja a politika függvényévé tenni. Hogy a törvény továbbá nem engedi meg azt, hogy a bíró ezen állásán felül gyakorló ügyvéd vagy ügynök legyen, vagy más állami stb. hivatalt viseljen, kereskedéssel foglalkozzon vagy ipart űzzön, ennek két oka van, amire a törvény világosan reá is mutat (8. § e) pontja); az egyik ok az, hogy ezek a foglalkozások a bírói függetlenséggel nem férnek össze; a másik pedig az, hogy bírói kötelességének teljesítésében a bíró más parallel foglalkozás által gátoltatnék. Nyilvánvaló, hogy bármily más foglalkozás a bíró függetlenségére bénítólag hat. Ugyanis minden speciális foglalkozás egy csomó kötelességgel jár; ha már most a bírónak más hivatása is volna, a bírói kötelesség összeütközésbe kerülhetne a más foglalkozás postulatumával; vagyis a bíró szabadságát s függetlenségét ez a másik kötelesség követelménye függő helyzetbe hozná. Ezt akarja a törvény az inkompatibilitás eseteinek felsorolásával kizárni. Midőn a törvény bizonyos foglalkozásoktól eltiltja a bírót, annál inkább el kell tiltani függetlensége érdekében attól, hogy magánosoktól javadalmazást stb. elfogadjon (9. §, 12. §), mert ez nemcsak függő helyzetbe hozná magánosoktól s társulatoktól, hanem megalázó is volna bírói méltóságára. Annak a további rendelkezésnek oka, hogy a bíró nem lehet tagja politikai egyesületnek (11. §.) körülbelül összeesik azzal, amiért aktiv bíró nem lehet képviselő. A bírói foglalkozás egy oázis, melyen az önzetlenség, tárgyilagosság, pártatlanság s erkölcsi s törvényes igazság átérzése helyezkedik el; ide nem szabad a politikának beférkőzni, mert az mai mentalitásában az egyéni s pártérdek önző képviselője, mely diametrális ellentétben áll a bíró tárgyilagosságra törekvő mentalitásával s etikájával. A bírói függetlenség eddig tárgyalt elemeinek első csoportja a bírót a kormánytól, a másik pedig bizonyos állá-