Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 4. szám - Kornis Gyula történetfilozófiája [könyvismertetés]

SZEMLE. korlatot. Kifejtette, hogy a békeszerződés, midőn az ellenséges társaságok javainak lefoglalásáról intézkedik, itt nem a bejegyzés és működés helyét, hanem az érdekelt részvénybirtokosok honosságát tekinti irányadónak. E szabályt azonban csak a háborús rendszabályok esetében kell alkalmaznunk. A vegyes választott bírósági ítéletek kritikai megbeszélése alapján arra az eredményre jut, hogy az adósságok valorizációja és leszámolása szempontjából a részvénytársaságoknál kizárólag a székhely az irányadó. A részvénytársasági fiókok pedig a főtelep honosságát követik. Részletesen foglalkozott a fióktelepek jogi helyzetével és kereskedelmi törvényünk vonatkozó intézkedéseivel. Ez alapon a külföldi társaságok nálunk szabadon fejthetik ki működésüket, míg a mi kereskedelmi társaságaink, különösen az utódállamokban számos korlátozásnak vannak alávetve, ami annál különösebb, mert az elszakított területeken a mi kereskedelmi törvényünk rendelkezéseit alkalmazzák, az úgynevezett nacionalizálás keresztülvitelére azonban az engedélyezési rendszert léptették életbe, oly módon, hogy csak oly társaságoknak adták meg az engedélyt, melyek a részvényvagyon és igazgatósági tagok tekintetében bizonyos kikötéseknek megfelelnek. Mindeme megszorítások ellentétben vannak a részvénytársasági tőkevállalat lényegével és csak az engedély megadásának időpontjában ellenőrizhetők, az a törekvés pedig, hogy a bemutatóra szóló részvények állandóan ellenőrzött névre szóló papírokra változtassanak, ma már Olaszországban és Franciaországban is, ahol a szocialista irányzat ezeket felvetette, meghaladottnak tekinthető. Eladási tilalmak és előírt nacionális többség külföldi vállalkozást lehetetlenné tesznek. A kereskedelmi társaságok jogi helyzete is mutatja, hogy a nemzetközi kereskedelmi jog területén is a háború a jogi felfogásokban és jogszabályokban oly pusztulásokat és visszaeséseket okozott, melyek csak akkor állíthatók helyre, ha a nemzetközi jogi szerződések a világgazdasági kapcsolatokat újból megerősítik. Az előadáshoz Póka-Pivny Béla, a Külügyi Társaság igazgatója szólott hozzá, ki kívánatosnak jelezte, hogy az előadó indítványai és fejtegetései a legközelebb Rómában összeülő nemzetközi interparlamentáris kereskedelmi konferencia elé terjesztessenek, mely részvényjogra vonatkozó kérdéseket is napirendre tűzött. Dr. Gratz Gusztáv a maga részéről is hozzájárult ehhez az indítványhoz és köszönetet mondott az előadónak az érdekes tárgy felvetéséért és ehhez fűzött fejtegetéseiért. — A Magvar Jogászegylet polgárjogi szakosztályának és az Ügyvédi Kamarának 12-én tartott együttes ülésében dr. Térffy