Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 4. szám - Kornis Gyula történetfilozófiája [könyvismertetés]

i8o SZEMLE. Gyula kir. kúriai tanácselnök ismertette azt a törvényjavaslatot, amelyet a polgári peres eljárás e's a\ igazságügyi s\erve\et módosításáról a nemzetgyűlés plénuma 1925 március 4-én elfogadott. Bevezető szavaiban rámutatott arra, hogy a polgári per reformja mintegy 60 év óta állandóan foglalkoztatja a magyar jogászvilágot, a szakköröket és a törvényhozást. Azt mutatja ez, hogy az eljárás mindig reformra szorult, a meglevő szabályozással nincsenek megelégedve és amire a kívánt reform megvalósul, új kívánságok, új javaslatok merülnek fel. Ennek az is egyik oka, hogy a reformnak megvalósítása túlságos hosszú időbe kerül. Az 1868-iki perrendtartás ideiglenes alkotásnak volt szánva. Ez az ideiglenesség majdnem 50 esztendeig tartott és az újabb javítások is, különösen a törvényhozás normális menetét gátló politikai zavarok miatt mindig hosszú időbe kerültek. A reformot mindig a szóbeliség és a közvetlenség alapelvei irányították. Ezek megvalósulásában látták minden bajnak orvosszerét. Azt lehetett volna tehát várni, hogy mikor az 1911 : I. tcikkel a teljes szóbeliség megvalósul, e kiváló nagy alkotás zavartalanul érvényesül és hosszú időre nyugvópontra juttatja a reformtörekvéseket. A bekövetkezett rendkívüli események e kitűnő jogalkotás jótékony hatását is megzavarták. Eddig is sok módosítás történt rajta és az újabban felmerült javaslatok nemcsak a bírósági szervezeteknek, hanem az eljárásoknak a rendszerét is támadják, alapelveit háttérbe szorítják, mintha a régi ideálok elvesztették volna hitelüket és az írásbeliség és a közvetett eljárás lenne az új ideál, mert most nem annyira jó és alapos, mint inkább a gyors és olcsó igazságszolgáltatásra van szükség. Az előadó meggyőződése szerint a polgári rendtartás jóformán minden változtatás nélkül alkalmas a gyors és olcsó igazságszolgáltatás követelményeinek a kielégítésére is. A baj ott van, hogy bíróságaink és az ügyvédség többször figyelmen kívül hagyják azokat az alkalmas eszközöket, amelyeket a törvény éppen ennek a célnak az elérésére létesített. Áttérve az. új javaslat egyes rendelkezéseire, ismertette az előadó a bíróságoknak belső szervezetét, amely szerint a törvényszék I. fokban egyes bíróság, mint fellebbezési bíróság, továbbá a kir. Tábla három tagból, a Kúria pedig öt tagból álló tanácsban határoz. Megszorítja a javaslat az előkészítő iratokkal történő visszaéléseket, amennyiben általában csak egy előkészítő iratot enged mindegyik félnek, a többi ilyen irat közlését pedig a bíróság engedélyétől teszi függővé. Azonban visszaesést jelent az új törvény a szóbeliség érvényesülésében, amennyiben a járásbírósági eljárásban is enged előkészítő iratot, ha a bíró szükségesnek