Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 4. szám - Kereskedelmi joggyakorlatunk az 1924. évben

IÓ2 BÍRÓI GYAKORLAT. ítélet a békeszerződés vonatkozó intézkedései alapján nem szolgált akadályul annak, hogy a britt-magyar vegyes döntőbíróság 1924 jan. ió-áni az angol váltóbirtokos fontkövetelését az angol Clearing-hivatalnak jóvá ne írja. (K. VII. 5527/1923. Hdt. 67.) A közkereseti társaság felszámolására vonatkozó 108. szakasz a csendes társaságra nem alkalmazható. (K. 330/1923. Hdt. 88.) Csendes társasági viszonyt állapított meg a Kúria kölcsönszerződés helyett, midőn a hitelező az üzlet vitelében beavatkozási és ellenőrzési jogot kötött ki magának. Ennek következménye azután, hogy az ú. n. hitelező helyesebben csendes társ nemcsak a kikötés értelmében a nyereségben, hanem a veszteségben is részesedik. (K. 407 1923. és 6716/1922. Hdt. 70. és 87.) Némely határozat (Hdt. 72. és 73.) a részvénytársaságok alapítására alakult alkalmi egyesülésekkel (szindikátus) is foglalkozik, melyekre a K. T. ióo. §-a nem alkalmazható. (K. IV. 4863/1922.) A rés^vényjagi 1924. évi vezéreset az elővételi jogra vonatkozik. Eddigi joggyakorlatunk csak akkor ismerte el a részvényes elővételi jogát alaptőkeemelés és új részvény kibocsátás esetén, midőn ezt az alapszabályok biztosították. Minthogy pedig az alapszabályt új közgyűlési határozat megváltoztathatja, végeredményben csak azok a társaságok voltak kötelesek az új részvényeket régi részvényeseiknek felkínálni, amelyeknél ez a jog a tervezetben biztosíttatott. Az elővételi jog mellőzését indokolhatja a társaság gazdasági érdeke, például külföldi-tőke részesedése, de az elővételi jog mellőzése visszaélések eszköze is lehet, amint ezt a részvényesek a részvény infláció idejében oly keservesen tapasztalhatták. A Kúria sokat vitatott * végzése elrendeli annak vizsgálatát, vájjon az előjog mellőzését a társaság «nyilvánvaló és fontos érdeke» nem teszi-e kellően indokolttá és vájjon az átengedés a belértéken lényegesen alul maradó ár mellett történt-e. A Kúria szerint vizsgálat tárgyává kell tenni azt is vájjon a részvényesnek ily módon keletkezett kára a részvényátengedés útján megszerzett összeköttetésből származó más * Az e kérdésre vonatkozó irodalom köréből kiemelendő: dr. Kovács Marcel: Bezugsrecht der Stammaktionáre, auf neu zu emittierende Aktién (Pester Llyod jún. i.J ; dr. Tury Sándor Kornél: Alaptőkefelemelés és elővételi jog (K. J. 6—7. sz.) ; dr. Sebestyén Samu: A Kúria döntése az alaptőkeemelésből nem-részvényeseknek biztosított részvényátengedésról (Jogtudományi Közlöny 1?. sz.) ; dr. Schuster Rudolf: A részvénytársaság által kibocsátott új részvények (Ügyvédek Lapja 9. sz.) ; dr. Tihann Lajos és dr. König Ede hozzászólásai dr. Sebestyén Samu cikkéhez (Jogtudományi Közlöny 15. sz.; ; dr. Rapoch Gé^a : Az alaptőkefelemelés megtámadása (K. J. 8—9. sz.); dr. Kelemen Mó^es: Alaptőkefelemelés szindikátussal (Jogtudományi Közlöny 21. sz.\ ; dr. Blau György: Széljegyzetek az új részvények elhelyezése körüli vitához (Ügyvédek Lapja 12. sz.) ; dr. Fenyves Béla: Részvényjogi gyakorlatunk 1924-ben (K. J. j. sz. 1925. évf.).