Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 4. szám - Kereskedelmi joggyakorlatunk az 1924. évben

BÍRÓI GYAKORLAT. ,65 előny révén meg fog-e térülni. Ha mindezek a negatív és pozitív feltételek fennállanak, a Kúria a részvényest ok nélkül károsító határozatot, mint a jó erkölcsökbe ütközőt a K. T. 174. §-a alapján megtámadhatónak mondja. (K. IV. -470, 1923. Hdt. 80.) Az elsőbbségi jogot biztosító alapszabály megváltoztatása esetén a régi részvényesek e határozatot ugyan nem támadhatják meg, de az alaptőkeemelést kimondó határozat ellen az alapon kereshetnek orvoslást, hogy az új részvényeknek mások részére átengedése ne történjék kényszerítő ok nélkül oly módozatok mellett, amelyek a régi részvényeseknek az ő vagyonrészesedésüktől a "törvénybe és a jó erkölcsökbe ütköző módon való megfosztására vezetnek. (K. 3521/1924. K. J. 1925. 6.) Ugyancsak a részvényest kívánja megvédeni a Kúria, midőn a K. T. 179. §. .5. és 7. pontjába ütközőnek mondotta azt a közgyűlési határozatot, mely felhatalmazta az igazgatóságot arra, hogy az újonnan kibocsátandó részvényeket vagy azok egyrészét tetszés szerinti időben értékesítse, a részvényekből akkor és annyit bocsásson ki, amennyit jónak lát és az alapszabályoknak az alaptőke nagyságát meghatározó rendelkezését tetszése szerint módosítsa és tüntesse fel a cégjegyzékben. (K. IV. 1244/1924. K. J. 1925. évf. $.) A részvényaláírásból folyó kötelezettség megállapítására elegendő, ha harmadik személy a társaság tárcájában visszamaradt részvényeket átvette és ezeknek névértékével a társaság könyveiben megterheltetett. Megítéli a Kúria ez összeg valorizálását azonban csak a fellebbezési tárgyalás napjától kezdve (?), mivel a felperes ezt az igényt csak ez alkalommal érvényesítette. (K. IV. 3457/1923. Hdt. 81.) A felemelt alaptőkére a részvényesnek készpénzben kell befizetést teljesíteni és" e kötelezettségének a társasággal szemben fennálló követelés beszámításával nem tehet eleget. <K. IV. 1620 1923.) Az az igazgatósági határozat, mely az apportként a társaságba tehermentesen behozott ingatlan tehermentesítésére halasztást adott, érvénytelen, mert az alapítási tervezettel áll ellentétben. (K. II. 3317/1923. sz.< A K. T. 174. §-a szerinti megtámadási jog a szövetkezet tagjait is megilleti. A Kúria azonban az alakiság indokolatlan túlhajtásába esett, midőn a rendkívüli közgyűlés határozatát azért semmisítette meg, mert azt nem az igazgatósági elnök vagy helyettese, hanem maga az igazgatóság hívta össze. (K. IV. 2659, 1923. Hdt. 86.) Megmaradt a Kúria a 235. §-on alapuló annál a gyakorlatánál, mely szerint a tag felmondás mellett bármely üzleti évben kiléphet a szövetkezet kötelékéből és ezért érvénytelennek mondta az alapszabályoknak azt a rendelkezését, hogy a tag