Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 4. szám - Kereskedelmi joggyakorlatunk az 1924. évben

BÍRÓI GYAKORLAT. IÓI Ha a bíróság ily esetekben azt követeli, hogy új harmadik r.-t. alakuljon, mely mindkettőt beolvassza, avagy pedig az összes részvényesek egyhangú határozatát kívánja meg, ez nem egyéb, mint a közgazdaságilag kívánatos összevonás mesterséges meg­akadályozása. Ugyanazért módot kell találnunk arra, hogy a be­olvadó r.-t. összes részvényeseinek egyhangú határozatától el­tekintsünk, midőn a beolvadó r.-t. részvényeinek egyrészét kész­pénzért átveszi. (Idézet füzet 80. s köv. lapok. 1 Persze a cég­bírósági gyakorlatnak őrködnie kell a kereskedelmi tisztesség és az ipari tulajdon védelme felett. Ezért helyesen minősíti a bpesti Tábla cégbitorlásnak a Balkánbank r.-t. használatát a Banque Balcanique S. A. szófiai cég panaszára. (1005 1923. Hdt. 8.) Ugyancsak cégbitorlásnak minősül a Belvárosi Bank­és Kereskedelmi r.-t. használata a Belvárosi Bank- és Bizo­mányi Üzlet K. A.-val szemben. (K. J. 141. K. VII. 875 1924.1 A szolgálati viszonyból eredő perek ezidén fokozottabb mér­tékben foglalkoztatták joggyakorlatunkat és irodalmunkat. ' Hdt. 89—102-ig és 112.) Erről a kérdésről a Jogállam a judikatu­rát összefoglaló értekezést összefoglaló értekezést közölt;* külö­nösen a Máv. szolgálati rendtartása 11914: XVII. tcikki és a 1923: XXXIX. tc. 8. §-a, mint a valorizáció akadálya kerül­tek megvitatás alá. így a Kúria elutasítja a jogellenesen elbo­csátott ellenőr valorizálási és a kedvezményes ellátás elmara­dása címén beadott keresetét. (K. II. 612 1924. Hdt. 96. A munkaadó nem köteles a drágulással és pénzromlással arány­ban az alkalmazott illetményeinek emelésére, viszont az alkal­mazottnak joga van ily esetben a szerződés felbontására, anél­kül, hogy ezáltal nyugdíjjogosultságát elvesztené. (K. II. 504 1924. Hdt. 98.) A jogtalanul elbocsátott alkalmazott a felmondási időre fizetendő összeget az elbocsátás időpontjára valorizálva követel­heti. (K. 440 1924. Hdt. 100.) Régi vita a közkereseti társaság jogi személyiségének kér­dése és ennek egy új variánsa a békeszerződés alapján a ve­gyes választott bíróságoknak az a joggyakorlata, mely szerint valamely közkereseti társaság adósságainak rendezésénél és valo­rizációjánál az egyes tagok állampolgársága irányadó. A Kúria megmarad a háborúelőtti helyes jogelvnél és kimondja, hogy a magyar bíróságnál bejegyzett és itt működő társaság elleni per szempontjából nincs befolyása annak, hogy a közkereseti társaság tagjai közt entente-honosok is vannak. A sokat tárgyalt Fowler-esetben elutasította a magyar Fowler-társaságot, de ez * L. Gallia, Jogállam 1925. évf., 1. továbbá Schwarcz Tibor: Alkalmazottak jog­viszonyai 1924. Nászay Károly : Tébe könyvtár 1924. VI. kötet.

Next

/
Thumbnails
Contents