Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 1-2. szám - A bírói függetlenség. 1. [r.]

A BÍRÓI FÜGGETLENSÉG. függetlenség fogalma hogy jött létre, kinek az agyából pattant az ki először, hogy fejlődött s erősödött meg s hogy vert az mély gyökeret mint alkotmánybiztosíték a társadalom tudatában, arra csak azt mondhatjuk, hogy ignoramus s ignorabimus; úgy vagyunk vele, mint a mondákkal, kollektív hiedelmekkel, meggyőződésekkel s ítéletekkel: nem ismerjük azoknak eredetét, sejtelmünk sincs arról, hogy hol buggyant ki annak a forrása; csak azt látjuk, hogy a társas meggyőződéseknek egy szilárd darabja az, mely uralkodik az emberi szellemen s a bíróságot a függetlenség révén a presztízs hatalmával veszi körül. A kollektív szellem szintetizáló jellegzetes sajátságának tulajdoníthatjuk, hogy a bírói függetlenség ilyen egységes mivoltában egységes fogalomban koncentrálódott a társas elmében, mert ha ez nem így volna, a bírói függetlenség alkotó elemei az egyes törvényekben szétszórtan és összefüggéstelenül a leg^ nagyobb incohasrentiában volnának elhelyezve, ami lehetetlenné tenné annak egységes megértését és felfogását. Épp olyan egységes, szintetikus a bírói függetlenség fogalma a néplélekben, mint pl. a szuverénitás, a jogrend, alkotmányosság stb. fogalma mindegyik bonyolult szintézise izolált alkotó elemeknek, melyeknek egységes jelentésével azonban minden gondolkozó művelt ember tisztában van. Az alábbiakban a bírói függetlenség szintézisét elemeire bontom s akkor tárul fel előttünk, hogy ez az intézmény mily számtalan finom szálból van összeszőve, akár csak a brüsszeli csipke; egyúttal bepillantást vetünk annak bonyolult mehanizmusába s látni fogjuk, hogy a bírói függetlenség elemei s gyökerei szétágaznak s belenyúlnak a társas élet számtalan jelenségébe, éppúgy mint az egyéni s kollektív pszihológiába; valamint az egyéni, családi s szociális erkölcs nagy és változatos birodalmába. Első alapvetése a bírói függetlenségnek az 1869': IV, tc. 1. §-ában foglaltatik, amely szerint: «Az igazságszolgáltatás a