Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 4. szám - Az osztrák-magyar igazságügyi viszonossági gyakorlat a dualizmus megszűnése óta

AZ OSZTRÁK-MAGYAR IGAZSÁGÜGYI VISZONOSSÁGI GYAKORLAT. I 4 ) mivel ott közönséges bűncselekmények esetében a hadsereg kötelékébe tartozó egyénekkel szemben is a polgári bíróságok járnak el. VII. Politikai bűncselekmények. A német-osztrák külügyi államhivatalnak 1919 október 7-én IV. 22,136/14. szám alatt a bécsi m. kir. követséghez intézett jegyzéke szerint tisztán politikai bűncselekmények miatt Magyarország és Ausztria között a jövőben nem lesz helye kiadatásnak. A múltban ugyanis a két állam egymás részére bizonyos vonatkozásban politikai bűncselekményeknek tekinthető bűntettek esetében (pl. hatóság elleni erőszak) is engedélyezett kiadatást. A hivatkozott osztrák külügyi jegyzék a politikai bűncselekmények másik csoportjára, nevezetesen a politikai célból vagy indokból elkövetett közönséges bűncselekményekre nézve azokat az alapelveket nyilvánította irányadóknak, amelyek az osztrák-magyar monarchia részéről a svájci szövetséggel kötött kiadatási szerződés III. cikkében fogfoglaltaknak (lásd erre nézve «Politikai bűnösök menedékjoga a magyar kiadatási szerződésekben* című közleményt a «Jogállam*) 1924. évi november-decemberi számában). VII. Csődeljárás. Az osztrák Bundeskanzleramt íJustiz 1924. évi október 19-én 224,006 24. szám alatt kelt megkeresésére a m. kir. igazságügyminiszter 1924 december 28-án 58,239/1924. I. M. VII. szám alatt közölte az osztrák kormánynyal, hogy a magyar kormány Ausztriával szemben változatlanul fennállónak tekinti azt a múltban követett viszonos eljárást, amely szerint a külföldi közadósnak belföldön levő ingóságai a külföldi bíróság megkeresésére kiadandók. Ennek folytán a magyar bíróságok valamely olyan közadósnak, aki ellen Ausztriában csőd nyittatott, Magyarországon található ingó javait az osztrák hatóságok megkeresésére kiszolgáltatták. Az osztrák csődeljárás 67. szakaszában foglalt viszonossági szabály értelmében hasonló eljárásra tarthatnak igényt a magyar bíróságok is az osztrák bírósággal szemben. A m. kir. igazságügyminiszter egyébként már 1922. évi