Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)
1925 / 4. szám - Az osztrák-magyar igazságügyi viszonossági gyakorlat a dualizmus megszűnése óta
]42 D? SZONDY VIKTOR VI. Katonai bűncselekmények. Az osztrák-magyar monarchia felbomlásával megszűnt az a közösség is, mely a katonai büntetőbíráskodás terén fennállott. Az osztrák-magyar monarchia felbomlása óta Ausztria most már a katonai bűncselekmények tekintetében is külföldnek számít. Megszűnvén a szervi egység a két állam területén volt katonai bíróságok között, felmerül a kérdés, hogy miként nyerjenek alkalmazást a jogsegély-forgalomnak általános elvei akkor, ha magyar katonai bíróság Ausztriától akar jogsegélyt kérni? A német-osztrák külügyi hivatalnak 1919 október 7-én IV. 22,136/14. szám alatt a bécsi m. kir. követséghez intézett jegyzékében foglalt elvi kijelentéshez képest Ausztria katonai bűncselekmények esetében Magyarország részére sem jogsegélyt nyújtani, sem kiadatást engedélyezni nem fog. Ez az elvi kijelentés azonban csak a tisztán katonai jellegű bűncselekményeket érinti, ellenben azokban az esetekben, amidőn a magyar katonai bíróságok a hadsereg kötelékéhez tartozó egyénekkel szemben közönséges bűncselekmények miatt járnak el, Ausztriától úgy jogsegélyt, mint kiadatást kérelmezhetünk. A megkeresések teljesítésére ezekben az esetekben az illetékes osztrák polgári bíróságok lesznek hivatva. "Figyelemmel arra, hogy ez utóbbiak a viszonossági gyakorlatban a dualizmus fennállása óta kialakult szokáshoz képest a magyar igazságügyi hatóságokkal közvetlenül leveleznek, nem látom kizártnak, hogy a magyar katonai bíróságoknak az osztrák polgári bíróságokkal való érintkezése a közvetlen levelezés elvének keresztülvitele mellett történjék. A gyakorlatban osztrák részről erre nézve hajlandóság is mutatkozott, azonban részünkről az a gyakorlat fejlődött ki, hogy a magyar katonai bíróságok úgy kiadatási, mint jogsegély ügyekben mindég a diplomáciai utat veszik igénybe, ami jórészt a honvédség katonai bűnvádi perrendtartásának 431. szakaszában foglalt arra a rendelkezésre vezethető vissza, amely előírja, hogy a bíróságnak a külföldön tartózkodó terhelt kiadatásának kieszközlése végett a honvédelmi miniszterhez kell fordulnia. Ausztria részéről ez a probléma nem merül fel,
