Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 3. szám - A felülvizsgálati bíróság feloldó végzésének joghatálya

128 BÍRÓI GYAKORLAT. mert ez csak arra ad jogot, Viszont azonban a közhogy a vételre fordított külön szerzeményi vagyonból ű~t a; vagyon felét ő vagy jogutódai értéket, amellyel a házastára házasság alatt szerzett össz- sak különvagyona a házassági vagyonból megtéríttessék. együttélés tartama alatt apadt meg kell téríteni . . ,'3-14 ez ellenmondás! Nem lehetne az egységet a tévedés elejtésével a helyesebb stilizálás alapján helyreállítani? Dr. Blau György. A felülvizsgálati bíróság feloldó végzésének joghatálya. i. A kir. Kúria 1923. évi október 9-én hozott P. VII. 4292/192}. számú végzésében* azt az álláspontot foglalta el, hogy a váltóban kitett fizetési hely csak az elfogadóra nézve jelenti a teljesítési helyet, a többi váltókötelezettre azonban nem. Kimondta egyszersmind, hogy alperes váltókötelezettségét a váltótörvény 37. §-a értelmében a fizetési napot megelőzően utolszor jegyzett középárfolyam szerint Budapesten magyar pénznemben egyenlítheti ki. Minthogy pedig a váltó lejárata idején a budapesti értéktőzsdén a fizetés helyéről, Párisból, a visszkeresett lakhelyére, Budapestre váltóárfolyam nem jegyeztetett, a visszkeresett lakhelyéhez legközelebb eső piac árfolyama szolgál irányadóul, amely piacnak nem kell szükségszerűen belföldinek lennie. A fellebbezési bíróság azonban nem állapított meg tényállást arra nézve, hogy ez a legközelebbi piac melyik lehet és hogy ott a lejárat napját megelőzően utolszor jegyzett középárfolyam mennyi volt. Ezért a Kúria a másodbíróság ítéletét feloldotta és további eljárásra utasította. Az ügyben 1924. évi szeptember hó 12-ikén hozta meg a Kúria végítéletét, amely rendelkező részében a következőket mondja: «A kir. Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének részben helyet ad és a fellebbezési bíróság ítéletének megváltozta'3 «abban az esetben is, ha az közvetlenül nem a szerzésre fordíttatott*. Eo magis persze az általunk feltett esetben : mikor közvetlenül arra fordíttatott. *4 Ugyanígy régebben I. 54^7/1922. szám, 1925 ápr. 24-én és V. JJJ9/102;, 1924 január 17-én, Ügyvédek Lapjának Jogesetgyűjteménye (Magánjog és perrend). 1924. 17. és 44. sorszámok. Legérdekesebb a Magánjog Tárában 1924. évi 6<;. sorszám alatt olvasható közlés, ahol a számvetés részletes keresztülvitele és a tévedés keletkezési módja láthatók : ott t. i. a felperesi különvagyon felével helyesen terhelik az alperesi közszerzeményi jutalékot, tehát az egész közszerzeményi vagyonnak a felet: ami egyet jelent azzal, hogy a házasság alatt szerzett összvagyon egészét a különvagyon egésze terheli. A fej így is van stilizálva. A határozat száma III. 776/1924., 1924 szeptember 20-áról. * Hiteljogi Dtár, XVII. k. 1. sz.