Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)
1925 / 3. szám - A felülvizsgálati bíróság feloldó végzésének joghatálya
BÍRÓI GYAKORLAT. tásával az alperest arra kötelezi, hogy a felperes részére .... francia frank tőkét, ezután .... 6% kamatot és o váltódíjat Párisban a Credit Lyonnaisnál 15 nap és végrehajtás terhe alatt megfizessen. — Kimondja egyúttal a kir. Kúria, hogy az alperes jogosítva van a . . . . tőkét stb. a párisi kifizetésnek (devizának), illetve a francia franknak a budapesti értéktőzsdén, illetőleg a Budapesten székelő Magyar Nemzeti Bank által az alperes részéről teljesítendő tényleges fizetés napját megelőzően utolszor jegyzett hivatalos középárfolyama szerint számított magyar koronaösszeggel kifizetni . . . stb. stb.» Mint látjuk, a Kúria ítéletében az átszámítás kérdésére nézve homlokegyenest ellenkező álláspontot foglalt el, mint amelyet feloldó végzésében kifejezésre juttatott. Az ítélet indokolása erre vonatkozóan a következőket mondja: «A kir. Kúria az ebben a perben 1923. évi október hó 9-én P. VII. 4292/1923/14. sz. a. hozott feloldó végzésében a fent kifejtettektől eltérő álláspontot foglalt volt ugyan el; de minthogy a Pp. 406. §-a értelmében a bíróság csak kihirdetett ítéletében foglalt határozatához van kötve abban a perben, amelyben azt hozta s így az említett feloldó végzésben elfoglalt álláspont a kir. Kúriára nézve nem kötelező, ez okból és a fent kifejtet- • tekre tekintettel a kir. Kúria az említett végzésben elfoglalt álláspontot az ügy ezúttali végeldöntésénél fenn nem tartotta és a fent előadott okok alapján a rendelkező rész értelmében határozott.))1 2. Nézetünk szerint a Kúriának ez a felfogása perjogi szempontból nem helytálló. Ellentétben áll a törvénnyel és a Kúria eddigi gyakorlatával. Generális szabály, hogy a bíróság kötve van perbeli határozatához, «akkor is ... . — mint Magyar/ mondja,2 •— ha meggyőződnék annak .helytelenségéről)). A Pp.-nak a Kúria által hivatkozott 406. §-a csupán annyit mond, hogy «a bíróság kihirdetett ítéletében foglalt határozatához abban a perben, amelyben hozta, kötve van». Ennek a §-nak sem szóhangzatából, sem szelleméből nem lehet olyan következtetést levonni, hogy a bíróság csak ahhoz a határozatához volna kötve, amelyet ítélet formájában hozott és hirdetett ki. Nem lehet azt mondani, hogy, ha a Pp. ezt a szabályt a végzésekre is alkalmazni kívánná, akkor ezt is kimondaná a 406. §-ban. Ezt ugyanis azért nem tette,' mert a végzéseket 1 Hiteljogi Dtár, xVII. k. IOJ. sz. Hl. alatt. 2 Magyar polgári perjog. II. kiadás. 274. 1. Jogállam. XXIV.. évt". ; fül. 9