Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 3. szám - A Kúria joggyakorlata a szolgálati viszony kérdéseiben. 1. [r.]

A KÚRIA JOGGYAKORLATA A SZOLGÁLATI VISZONY KÉRDÉSEIBEN. I I ^ térésnek helye nem lehet, annál kevésbbé, mert a R. 23. §-ának tilalma szorosan lévén magyarázandó, azt kiterjesztőleg magyarázni nem lehet. (1924 febr. P. II. 214/1924.) 1 A R. nem tesz különbséget külföldi és belföldi cég alkalmazottjai között. (1924 dec. 5. P. II. 2485 1924.) E kijelentés a konkrét esetben arra vonatkozott, hogy a szolgálati szerződés a budapesti képviselőséggel bíró külföldi munkaadó cég hazai jogának alkalmazását kötötte ki, amely jog a végkielégítés adását eltiltja. E kikötéssel szemben alkalmazta a Kúria a R. 9. és 23. §-ait és a végkielégítést megítélte; bár az indokolásban ez a jogelv nincsen élesebben kidomborítva. III. Fizetés nagysága. Több ízben kimondta a Kúria, hogy nincs oly jogszabály, mely a munkaadót arra kötelezné, hogy a drágulással és pénzromlással arányban alkalmazottjainak illetményeit fokozatosan emelje és azok életszínvonalát állandóan a koronában élvezett javadalmazásnak megfelelően fenntartsa. A munkaadónak is érdeke ugyan, hogy alkalmazottjai megtudjanak élni s ehhez képest szolgálati kötelességeiket képesek legyenek teljesíteni és ennek megfelelően részesíti is alkalmazottjait fizetésemelés, pótlék, természetbeni járandóságok alakjában javadalmazásuk megjavításában, de erre per útján nem kényszeríthető. (1924 június 25. P. II. 504-1924., 1924 szept. 18. P. II. 440 1924., 1924 nov. 26. P. II. 7433/1923.) Kérdés, ha a munkaadó összes alkalmazottainak emeli fizetését, kihagyhatja-e ebből egyes alkalmazottait és jogosult-e az így kihagyott alkalmazott megfelelő fizetésemelést, illetőleg felmondási időre járó illetményeinek és végkielégítésének e felemelt alapon való megítélését követelni? A Kúria e kérdésben negatív álláspontra helyezkedett. (P. II. 888/1924., P. II. 3717/1924.) A munkabér a munkaadó és munkavállaló között szabad egyezkedés tárgya. Nagyobb üzemekben az a szokás, hogy a munkaadó egyoldalúan állapítja meg a munkabért, vagy fizetésének rendszerét és a munkavállalónak szabadságában áll azt elfogadni, vagy visszautasítani. Ellenkező megállapodás hiányában azonban a munkának az újonnan kifüggesztett munkabérfeltételek mellett való folytatása a feltételek elfogadását, a munkarend elleni tiltakozás pedig csak az annak megváltoztatására és munkások kívánságának megfelelő újabb megegyezés létesítésére irányuló törekvést jelenti. (1924 március 5. P. II. 415/1923.) De ilyen irányú igéret alapján lehet fizetésemelést követelni. (P. II. 1518/1924.) 1 E felfogás helyessége vitatható. 8*