Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)
1925 / 3. szám - A Kúria joggyakorlata a szolgálati viszony kérdéseiben. 1. [r.]
A KÚRIA JOGGYAKORLATA A SZOLGÁLATI VISZONY KÉRDÉSEI BEN. I 15 egyéb jogterületekre is kiterjeszkedik, noha csak rövidebb utalásokkal; de tüzetesen ő is csak az ipari és kereskedelmi alkalmazottak szolgálati jogviszonyait dolgozza fel. Mindkét dolgozat lelkiismeretes tanulmány eredménye és a szerzők igen hasznos munkát végeztek, midőn az 1920. évi rendelettel kibővült joganyag első tudományos magyarázatait adják, és az annak alapján erős fejlődésnek indult joggyakorlat eredményeit összefoglalva ismertetik. A két mű céljánál és rendeltetésénél fogva tér el egymástól. Nászay műve inkább a kereskedelmi és ipari szakkörök tájékoztatására szolgál és a munka jogviszonyairól az ő használatukra kíván áttekinthető képet adni. Ennélfogva inkább ismertet, összefoglal, mintsem bírál, és ezért a gyakorlatban felmerült fontos kontroverziákat csak érinti. Schwartz könyve a jogász kezébe ad vezérfonalat, több súlyt fektet a jogi disztinkciókra, a bírói gyakorlatra és annak kritikájára. Irodalmi tájékozottsága, ítéletének élessége ott is értékessé teszik, ahol elfoglalt álláspontja ellen lehet is érveket felhozni. Nászay könyve rendszeresebb, dogmatikusabb, Schwartzé kritikusabb és elmélyedőbb. A legnehezebb feladat ma a bírói gyakorlat fejleményeinek összeállítása, mert fellebbviteli rendszerünk sajátságos és az értékhatárok eltolódásával még jobban kiéleződött tagoltsága következtében tulajdonképpen a per tárgyának értéke szerint három fórum dönthet végsőfokon a szolgálati jogviták felett: a törvényszékek, mint munkaügyi fellebezési bíróságok, a kir. ítélőtáblák és a m. kir. Kúria mint felülvizsgálati bíróságok. Ha ezek álláspontja ellentétes, aminthogy több kérdésben az, a perértéktől függ, minő a jogerős döntés. Ez a helyzet ideálisnak éppen nem mondható. Szolgálni vélek a jogegység érdekének, ha a most ismertetett két jeles dolgozatnak mintegy kiegészítéséül a Kúria ujabb gyakorlatának eredményeire mutatok rá, (még pedig nemcsak az ipari és kereskedelmi alkalmazottak jogviszonyában, hanem a szolgálati viszony más területein is). I. A szolgálati viszony tartama. Az ipari és kereskedelmi alkalmazottak szolgálati viszonyában általános s~abály, hogy a szolgálati viszony — a próbaidő kikötését kivéve — határozott, vagy határozatlan időre szóló és az első esetben a szerződési idő lejártával, a második esetben felmondás útján, és pedig a törvényes, vagy a szerződésben kikötött felmondási idő lejártával szűnik meg. Ideiglenes jellegű szolgálati szerződésről, — mely nem azonos a tisztviselőknél a nyugdíjjogosultság szempontjából jogállam. XXIV. évf. 3. füz. 8