Jogállam, 1924 (23. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 9-10. szám - A magánalkalmazottak szolgálati viszonyát szabályozó törvényjavaslat előadói tervezetéhez

494 SZEMLE. tásnak idevonatkozó rendelkezéseit ugyan az 15800,, 1924. P. M. számú rendelet sok tekintetben módosította, de homályos intézkedései következtében a helyzet ma még bonyolultabb, mint a novelláris rendelet kiadása előtt volt. A mai tarthatatlan helyzet megoldását egyedül abban látja, hogy ha nemcsak a mérleg elkészítése tekintetében, hanem az egész könyvelés során egy egységes rendszerre térnénk át. Utána dr. Kres? Káról)- a kérdést gazdasági oldaláról világította meg. Szerinte a külföldi tőke érdeklődését mindaddig nem fogjuk tudni felkelteni, amíg a társulatok mérlegeiből sem a hitelező, sem a részvényes tiszta képet nem nyerhet, mert azokban különböző értékű koronák szerepelnek. Németország, Ausztria és Lengyelország példái szerint a valuta-reformot kell mielőbb megvalósítani és csak azután foglalkozni az átértékeléssel. Dr. Makai Ernő szerint, hogy a mérlegek ma nem alkalmasak valamely vállalkozás bonitásának megítélésére; ezért a mérlegek világosságának íBilanzklarheitt megvalósítását sürgeti, mi mellett az aranymérleg vagy felértékelés csak másodrendű jelentőséggel bír. Az aranymérleg kérdése ma annyira kontroverz, hogy Német-Ausztriában a gyáriparosok érdekképviselete az aranymérleg mellett, míg a részvénytársaságok kamarája határozottan ellene foglalt állást. Néhány németországi előkelő pénzintézetnek aranymérlegeiből bemutatott példával illusztrálta, hogy az aranymérlegre való áttérés a gyakorlatban milyen csodabogarakat teremt. Az aranymérlegre való áttérést a mai gazdasági válság közepette igen veszélyesnek véli, sokkal helyesebb volna előbb a valutareformot megoldani. Az aranymérlegre való áttérésnek nagy akadálya még ma az, hogy a valorizáció kérdése nincsen megoldva. Ha a mérlegvalódiság helyreállításának kérdésében minden körülmények között állást kell foglalni, úgy inkább híve a félreértéseknek. S^éll Jenő a könyvelés szempontjából szólt a kérdéshez. Az aranymérlegre való áttérés szerinte nem függ össze a mérlegvalódisággal, mert a kettő egymástól teljesen független. Az aranymérleg helyett a felértékelést tartja helyesebbnek. Ennek azonban előfeltétele, hogy adómentesen történhessék meg a felértékelés. A felértékelésre való áttérésnek legfőbb akadályát abban véli, hogy az a mérlegfolytonosság elvének feladását jelentené. A november 29-én tartott folytatólagos ülésén dr. Újlaki József azt fejtette ki, hogy nem az aranymérlegre, vagy a felértékelésre való áttérés a sürgős, ha-r nem a társulati adótörvények szorulnak sürgős reformra. Ezek a korona értékének csökkenését figyelmen kívül hagyják és a számszerű többleteket adóztatják meg.. A nemrég kiadott új