Jogállam, 1924 (23. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 9-10. szám - A magánalkalmazottak szolgálati viszonyát szabályozó törvényjavaslat előadói tervezetéhez

SZEMLE. 49 ^ rendelet liberálisabb helyzetet teremtett, úgy, hogy nem a társulati adó az oka annak, hogy a vállalatok nem fizetnek megfelelő osztalékot. Dr. S^ás^y György az aranymérleggel kapcsolatban tett németországi tanulmány útjáról számolt be. A rendeletet Németországban túlkorán adták ki, amikor ott ezért több heves ellenzője akadt. Utóbb a helyzet enyhült, főleg az időközben kiadott hat pótrendelet folytán. A kérdés fontosabb mint gazdasági és adóügyi probléma, míg a kereskedelmi jogászt kevésbbé érdekli. Ami rendelet gazdasági hatását illeti, ezen a téren különösen a középosztályt érte szomorú tapasztalat, mert kétségtelenné vált teljes elszegényedése. Nagy kihatással volt a rendelet a tőzsdére is, mert az összezsugorodott értékek tőzsde jegyzését újból kell kérni. A tőkehiányszámla intézménye általában nem vált be. A Sichermann-féle rendelettervezetet helyesli. Fleissig Sándor szerint ma még nem készíthető aranymérleg, mert az átértékeléshez nincs egységes kulcsunk. Az aranymérlegre való áttérés előfeltétele, hogy valódi mérleget tudjunk készíteni. Alkalmasnak találja a mostani időt arra, hogy a társulati adó tekintetében az objektív adórendszerre térjünk át, amely a fizetésre kerülő osztalékok és tantiémek megadóztatásában merülne ki. E rendszer mellett a kincstár olcsón és gyorsan szedhetné be az adót. Dr. T. G. — A mérsékelt s^á^alékos kártérítés (IQ23 : XXXIX. tc. 2. .ss'. 2. bek.) magassága. A 8759/1923. M. E. sz. rendelet 1. i;-a szerint a mérsékelt összegű kártérítés a m. kir. állami jegyintézet hivatalos évi leszámítolási kamatlábának másfélszerese. A rendelet hatálybaléptekor a leszámítolási kamatláb évi 180 0 volt; a mérsékelt összegű kártérítés pedig évi 27%. Egyesek azt vélik, hogy a százaléktétel még mindig 27% maradt, mások pedig, bár tudták, hogy változás történt a kamatláb magasságában, nem ismerik az irányadó időpontokat. Lesznek talán, akiknek a pontos adatok közlése (amelyeket a Nemzeti Bank folyószámlaosztálya tart hivatalosan nyilván) szolgálatot fog tenni. Eszerint a 18%-os leszámítolási kamatláb 1924 február 19-ével szűnt meg; 1924 február 20-tól 1924 szeptember 17-ig a váltóleszámítolási kamatláb évi 10%, szeptember 18-ától pedig évi 121 20 o. A kártérítési százalék ehhez képest ugyanezen időpontoktól 15, illetve i83/4° o. Még megjegyzem, hogy a i2I 2°o-ra való leszállítást az Igazságügyi Közlöny (1924. évf. i8>. old.'i közzétette. A Budapesti Közlöny 1924 december ó-iki számában közölt 8024/924. M. E. rendelet 1924 december 10-től kezdődőleg a mérsékelt kártérítés mérvét a Magyar Nemzeti