Jogállam, 1924 (23. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 9-10. szám - A magánalkalmazottak szolgálati viszonyát szabályozó törvényjavaslat előadói tervezetéhez

SZEMLE. 489 — Cégjogi esetek. 1. Eltiltás céghas^nálattól. Panaszos ^zabóüzletével közvetlen szomszédságában férjes.leánya ugyanily üzletet nyitott, amely fölött elhelyezett cégtáblán férjének és önmagának nevén kívül atyjának nevét is használta (S. I. leánya N. B.-néi és cégét ily alakban be is jegyeztette. E tényállás alapján a Kúria kimondta, hogy az apa a jogosulatlan céghasználat megszüntetése végett perenkívüli úton felléphet és nem tartozik cégbitorlási keresetet indítani, mert a kereskedelmi törvény 21. §-a és az eljárási rendelet 3 r.. és 32.r §-ai értelmében az ilyen eljárás hivatalból is megindítható. És az a körülmény, hogy a panaszos cége bejegyezve nincs, fontossággal nem bír. És habár a másodbíróság az üggyel érdemben nem foglalkozott, mert az ő álláspontja szerint ez a sérelem perenkívüli úton nem orvosolható, a Kúria mégis hivatkozással a Pp. 50^. és 559. >j-aira, érdemben bírálta el az ügyet és panaszlottat eltiltotta attól, hogy cégében atyja teljes nevét használhassa, mert ez a toldat nem felel meg a kereskedelmi törvény n. §-ának, hanem egyenesen összetévesztésre irányul. Kúria IV. 37521924.! 2. Céghasonlóság. Belvárosi Takarékpénztár rt. által a Belvárosi Hitelintézet rt. ellen indított perenkívüli cégügyben a panaszos elutasíttatott, mert a két cég első pillanatra is könynyen megkülönböztethető egymástól. (Kúria IV. 5337/1924.) 3. Céghasonlóság. A Hungária Banknak Hunnia Bank elleni perenkívüli cég-ügyében az összetéveszthetőség meg nem állapíttatott és panaszos elutasíttatott, habár a két bank. egvmással közvetlen szomszédságban van elhelyezve. Az a kérdés pedig, hogy az 1923. V. tc. 8. §-ában körülírt tisztességtelen verseny fen forog-e, nem a perenkívüli kereskedelmi eljárása, hanem peres eljárásra tartozik. (Kúria IV. 5357/1924.) 4. Céghasonlóság. A Budapesti Mintapince rt. a Földmívelésügyi Miniszter panasza folytán arra köteleztetett, hogy cégéből a «Mintapince» elnevezést hagyja el, mert ez megállapítja a kormány felügyelete alatt álló és régóta fennálló Országos Központi Mintapince nevű intézménnyel való összetéveszthetőséget. (Kúria IV. 2376/1924.) Dr. K. M. — Rés;vényjogi esetek, i , A részvényes joga a felszólaláshó; a közgyűlésen. A részvénytársaság alapszabályai szerint azok a részvényesek, akik legalább három hónappal a közgyűlés előtt nincsenek a részvénykönyvbe bevezetve, a közgyűlésen részt nem vehetnek. Kimondatott, hogy az alapszabálynak ez a rendelkezése annyiban, amennyiben a részvényeseknek a közgyűlésen való felszólalását korlátozza, érvénytelen, mert a részvényes a